Meglepő hírrel szolgált a sajtó számára Angela Merkel kommunikációs csapata, az eddig igencsak lesajnált orosz koronavírus vakcina ugyanis akár zöld utat is kaphat az Európai Unióban. Az ügy hátterében az áll, hogy Merkel a napokban tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Covid-19 járvány kezeléséről, és ennek során került szóba az oroszok által fejlesztett Szputnyik V-nek elnevezett szer is. A telefonhívás során a német kancellár elmondta, hogy nyitott a kétoldalú együttműködés gondolatára és lát arra lehetőséget, hogy az európai termelési kapacitásokat is hasznosítsák az orosz vakcina esetében - mondta Ulrike Demmer, a német kormány helyettes szóvivője a Politico szerint.
Sokat jelenthet a közvélemény nyomása
Hogy a német kancellár mennyire komolyan gondolta mindezt, azt persze nehéz megítélni, az biztos, hogy a közvélemény az utóbbi időben komolyabb nyomást helyezett az európai politikusokra. Az EU-ban ugyanis a Covid-19 vakcinák engedélyezése és az oltások végrehajtása lassabban történik, mint a világ más fejlett részein. Az angolszász világ, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is jobban áll, mint az EU, más kérdés, hogy a két országban ettől függetlenül különösen nagy gondot okoz a járvány. De az EU-hoz képest (lakosságarányosan) a beadott dózisok tekintetében mind Kína, mind Izrael sokkal előrébb tart.
Igaz azt is hozzá kell tenni, hogy a beérkező vakcinát az egyes országok ugyan hasonló elvek, de eltérő metódusok szerint használják fel. Ennek tudható be például az a meglepő dolog is, hogy ugyan már tavaly év végén megkapták a tagállamok az első szállítmányokat, Hollandiában csak szerdán kezdtek oltani.
Ha Merkel mondatai kapcsán azt gondolná bárki is, hogy akkor holnaptól az EU-ban is Szuptnyikkal fognak oltani, azt meg kell nyugtatnunk, ez közel sem ilyen egyszerű. Mindezt egyébként a kancellár sajtóosztálya is jelezte, a vezető kijelentését ugyanis árnyalták. A németek ugyanis egyértelművé tették, hogy ez csak akkor történne meg, ha az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyná a Szputnyik V oltást.
Azok a fránya vizsgálatok
Éppen a jóváhagyás, ami a legnagyobb akadály, és amiben – látszólag – Magyarország segített az orosz félnek. Ahhoz ugyanis, hogy az EMA egy gyógyszernek vagy vakcinának zöld utat adjon többlépcsős klinikai tesztsorozaton kell átesnie. A Szputnyik V viszont - legalábbis a nyugati világban is elfogadott sztenderdek szerint - az úgynevezett harmadik fázisú klinikai vizsgálatokkal nem rendelkezik. A protokoll szerint a klinikai vizsgálatok harmadik fázisa egy több központban, véletlenszerűen és kontrolláltan kiválasztott történő vizsgálatsorozat. A koronavírus elleni oltásoknál a már engedélyezett, illetve "célegyenesben" lévő szereknél ezekben több tízezer embert vontak be. A célja, hogy a kezelés standard protokollját meg tudják határozni.
Utóbbit azért fontos kiemelni, mert például korábban az derült ki, hogy az AstraZeneca a kísérletei során különböző dózisokkal tesztelte a szerét, amelynek átlagos hatékonysága 70 százalékos volt. A cég mégis azt hangsúlyozta, hogy bizonyos esetekben 90 százalékos részeredményt értek el. A korábbi hírek szerint az AstraZeneca 9000 főnek adott be két teljes adag oltást, míg egy kisebb, nagyjából 3000 főt számláló tesztcsoport esetén előbb fél, majd az ismétlő oltásnál teljes adagot használtak. Látszólag meglepő módon az első csoportban 66 százalékos, míg a másodiknál 90 százalék feletti eredményt produkáltak. A történet szépséghibája, hogy kiderült, utóbbi esetben a tesztalanyok között nem voltak a legnagyobb kockázatnak kitettek, ugyanis csak 55 év alattiak esetében használták ezt a metódust. Végül a vállalat azt jelentette be, hogy újra lefolytatják a teszteket. Hozzá kell tenni, hogy az Egyesült Királyságban ugyan ők is megkapták a gyógyszerfelügyeleti engedélyt, de az EMA-tól nem kaptak zöld utat.
Érdemes megjegyezni, hogy az orosz vakcina kapcsán is "szürke zónának" tűnik, hogy idősek esetében hogyan hat a szer. A korábbi hírek ugyanis arról szóltak, hogy 60 év felettiek nem kaphatnak az oltóanyagból. Igaz, ezt később az oroszok módosították és olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, hogy idősek esetén is használható a vakcina. A másik érdekesség Szputnyik V kapcsán az volt, hogy nem fogyaszthat alkoholt, aki megkapja az oltóanyagot. Az ellentmondások egyébként azért sem lehet minden kétséget kizárólag feloldani, mert ugyan Oroszországban megkapta a szükséges engedélyeket a szer, és a napokban Szerbiában is elkezdték alkalmazni, ám a hírek szerint a harmadik fázisú klinikai vizsgálatokkal még ennek ellenére sem végzetek.
A magyar szál
A magyar kormány ugyan eddig tartotta magát az uniós szabályokhoz, ám kommunikációs szinten most is tettek néhány vargabetűt. A lényeg, hogy az eddig beérkezett és beadott oltóanyag az elsőként engedélyezett Pfizer-BioNTech páros által fejlesztett szer. Ez a közös uniós beszerzési program keretében jutott Magyarországra. Ugyanakkor a kormány részéről, akár Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, akár Orbán Viktor miniszterelnök többször tett arra utalást, hogy a Kínában és az Oroszországban fejlesztett vakcinát is használni fogjuk, és ilyen oltást is adnának a magyaroknak, hogy felgyorsítsák a lakosság immunizálását. Ugyanakkor ez nemhogy megnyugtatóan hatott volna, hanem állítólag többeket elriasztott attól, hogy kérjék az oltást.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere ennél is tovább ment, ugyanis december első felében azt jelezte, Magyarország mérlegeli, hogy bekapcsolódjon-e a koronavírus ellen létrehozott orosz vakcina klinikai vizsgálatába. Akkor azt is elmondta, hogy az előző héten Oroszországban járó magyar szakértői delegáció beszámolója szerint az orosz vakcina fejlesztése nagyon modern, "a WHO által előírt körülmények között zajlik”. Kásler Miklós hozzátette: a "nagyvonalúan felkínált" lehetőséggel élve három-ötezer magyar állampolgár juthatna védőoltáshoz.
Az év utolsó napján Emmi Facebook-oldalán megosztott videóban a miniszter már arról beszélt – a beérkező újabb Pfizeres oltóanyag mellett -, hogy elindulhat az orosz vakcina klinikai vizsgálata.
Információnk szerint ugyanakkor erre azóta sem került sor, mert nem csak a gyógyszerek bevezetése, de még a klinikai vizsgálatok megkezdéséhez is engedély kell, és a Szputnyik V az Európai Unióban nem rendelkezik ilyennel.
Így a magyar közreműködés is várat magára, míg a németek által belengetett gyártási közreműködés kifejezetten távolinak tűnik.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
