A tervezettnél több koronavírus ellenes oltóanyagot szállítana le az Európai Uniónak a Biontech német biotechnológiai cég, amelynek az amerikai Pfizerrel közösen kifejlesztett vakcináját december 21-én engedélyezte Brüsszel.
A cég előrehaladott tárgyalásokat folytat arról, tudunk-e az idei évben még több oltóanyagot rendelkezésre bocsátani Európából és Európának, és ha igen, akkor hogyan
- közölte Ugur Sahin, a Biontech vezére a német DPA hírügynökséggel.
Felpörgetnék a gyártást
Hozzátette: a fertőzések magas száma miatt különösen fontos a gyors ellátás.
Azon dolgozunk az EU-val, hogy még jobban ki tudjuk építeni a gyártókapacitásainkat, és további oltóanyagokat helyezhessünk készenlétbe
- fogalmazott.
A Biontech vezére egy másik, a Spiegelnek adott interjúban egyébként elismerte, hogy nem ideális a helyzet a rendelkezésre álló vakcinák mennyiségét illetően. Január végén dől majd el, képesek lesznek-e új partnert találni a gyártásra, és mennyivel több adagot tudnak majd előállítani.
Az EU eredetileg 200 millió adag vakcinát rendelt a német-amerikai párostól,
múlt héten ugyanakkor már érvényesítette 100 millió adagra vonatkozó opcióját, így összesen 300 millió adagot kaphat.
Az opció lehívására a tagállamoktól érkező igények alapján került sor. (Az EU-ban összesen mintegy 450 millió ember él.)
Az Európai Bizottság szerint a tagállamok azonos időben és azonos feltételekkel jutnak hozzá az engedélyezett vakcinákhoz. Brüsszel figyelmeztetett ugyanakkor, hogy az elosztás „fokozatosan” történik majd, és az első hónapokban nem lesz elég oltóanyag minden felnőtt beoltására.
A Biontech-Pfizer vakcina az első jóváhagyott oltóanyag az uniós közösségben. Az Európai Bizottság engedélyét az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) tudományos ítéletére alapozta, amely szerint az oltóanyag biztonságos és hatásos a Covid 19-cel szemben.
A kiszivárgott hírek szerint az EU adagonként 15,5 eurós árban állapodott meg a gyártóval.
A tervek szerint az oltás a beoltottak számára ingyenes lesz, de ennek eldöntése tagállami hatáskör.
Legközelebb, január 6-án egyébként a Moderna amerikai biotech cég oltóanyagáról dönt majd az EMA.
80 ezer adagot kaptunk eddig
Magyarország szintén az EU-n keresztül jut hozzá a Biontech-Pfizer oltóanyagához, amelyből eddig 80 ezer adag érkezett meg hazánkba mai hivatalos közlések szerint. Ezekkel 21 helyszínen oltják az egészségügyi dolgozókat. (Az oltási terv – kik és milyen sorrendben kapják meg a vakcinát – itt érhető el).
Orbán Viktor miniszterelnök tegnap azt mondta: jelenleg a gyártók sem tudnak megbízható szállítási mennyiségeket és időpontokat mondani, és nem akar spekulálni arról, milyen ütemben érkezik majd oltóanyag.
Ha 'sok vakcina van itt, akkor sokat és gyorsan oltunk', ha lassabban érkezik, akkor lassabban és keveset
- jegyezte meg. Hozzátette: a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az uniós kvótán felül is rendeljenek oltóanyagot, Magyarország is próbálkozik ezzel.
Arról, hogy melyik országba mennyi oltóanyagot szállítottak eddig, már állnak rendelkezésre adatok.
Németország például eddig 1,3 millió adag vakcinát kapott a Biontechtől. Ezekkel elsőként az idősotthonok lakóit és a 80 év felettieket, valamint ápolóikat és a különösen veszélyeztetett kórházi dolgozókat oltják be. Vasárnapig 238 ezer ember kapta meg az oltást.
Ausztria első körben mintegy 10 ezer adag oltóanyagot kapott, januárban pedig hetente 60 ezer adagot kap majd a helyi egészségügyi minisztérium közlése szerint. Január végéig mintegy 150 ezer embert oltanak be a tervek szerint.
Hogyan állunk nemzetközileg?
Ami a globális helyzetet illeti, az Our World in Data adatai szerint messze Izrael áll a legjobban a már beadott oltások lakosságszámhoz viszonyított arányát tekintve: a zsidó államban 12,5 oltás jut 100 emberre. Ezután következik Izland (1,43), az Egyesült Királyság (1,39) és az Egyesült Államok (1,28).
A statisztika szerint Magyarországon december 31-én 0,05 oltás jutott 100 emberre, azaz összesen mintegy ötezren kapták meg addig a vakcinát. (Ez egybevág az itthoni hivatalos közlésekkel). Európán belül Dániában, Oroszországban, Németországban, Portugáliában, Észtországban, Olaszországban, Horvátországban, Luxemburgban, Lengyelországban, Litvániában, Romániában, Bulgáriában és Ausztriában magasabb ez a mutató, Írországban, Lettországban, Görögországban, Finnországban és Franciaországban ugyanakkor alacsonyabb.
Ez alapján tehát a „mezőny” hátsó felében vagyunk. A fenti statisztika ugyanakkor nem tartalmaz minden európai országot, nem azonos dátummal készült, ezért csak megkötésekkel használható.
Aktuális járványhelyzet
Ami pedig az aktuális járványhelyzetet illeti, Európán belül a legtöbben, 75-75 ezren Olaszországban és az Egyesült Királyságban hunytak el a koronavírussal összefüggésben; Franciaországban 65 ezren, Oroszországban 58 ezren, Spanyolországban 51 ezren, Németországban csaknem 35 ezren, Lengyelországban 29 ezren vesztették életüket.
A továbbra is karanténmentes, de a közelmúltban szigorító Svédországban mintegy 8700-an, Magyarországon már csaknem 10 ezren haltak meg.
A világon a legtöbb áldozatot, mintegy 350 ezret az Egyesült Államokban jegyezték fel. Globálisan 85 millió fertőzöttet diagnosztizáltak. Közülük több mint 1,8 millióan hunytak el, 48 millióan meggyógyultak.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a plusz 5,09 pontos nyitás után csökkent csütörtökön kora délutánig.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
