Megkapta az engedélyt az első koronavírus-ellenes vakcina az Európai Unióban.
Zöld jelzés Brüsszelből
Az amerikai Pfizer gyógyszergyár és a német BioNTech biotechnológiai cég által közösen kifejlesztett oltóanyag forgalomba hozatalát az Európai Bizottság engedélyezte – a hírt tegnap este a testület elnöke, Ursula von der Leyen jelentette be.
Az Európai Bizottság döntését az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) tudományos ítéletére alapozta, amely szerint az oltóanyag biztonságos és hatásos a Covid 19-cel szemben.
Von der Leyen elmondta: a vakcina minden uniós ország számára egyidőben és ugyanolyan feltételekkel lesz elérhető. Az első oltóanyag-adagokat a következő napokban szállítják majd ki a Pfizer belgiumi gyárából, így
az oltások már december 27-én, 28-án és 29-én megkezdődhetnek.
Múlt hét pénteken Orbán Viktor szintén arról beszélt, hogy itthon december 27-én vagy 28-án kezdődhet a koronavírus elleni oltások beadása. A miniszterelnök szerint először az egészségügyi dolgozók kapják meg a vakcinát a Dél-pesti Centrumkórházban és a megyei kórházakban.
Ursula von der Leyen kitért arra is, hogy „az első vakcinánk”-at hamarosan újabbak követhetik, amennyiben azok is biztonságosnak és hatásosnak bizonyulnak.
Legközelebb, január 6-án a Moderna amerikai biotech cég oltóanyagáról dönt majd az EMA.
A Financial Times szerint az európai ügynökség jelenleg csaknem félszáz Covid-ellenes vakcinát vizsgál.
Az Európai Bizottság elnöke utalt arra is, hogy miközben az uniós polgárokat ellátják vakcinával, segítik más, szegényebb térségekben élők beoltását is: az EU több mint 800 millió euróval támogatja a COVAX kezdeményezést, amely révén az alacsony- vagy közepes jövedelmű országoknak juttatnak oltóanyagokat.
Európai sikersztori
Ami a Pfizer-BioNTech vakcinát illeti, Von der Leyen szerint igazi európai sikersztoriról van szó: a német cég több mint 9 millió euró kutatási támogatást kapott az EU-tól az elmúlt években, tavaly júniusban pedig az Európai Beruházási Bank 100 millió euró kölcsönt ítélt neki oda, amelynek segítségével bővítheti gyártási kapacitásait, és gyorsan elláthatja oltóanyaggal a világot.
Az amerikai-német vakcinát egyébként a világon elsőként, december elején a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság engedélyezte, így a szigetországban már akkor megindulhattak az oltások. Boris Johnson brit miniszterelnök szerint eddig mintegy félmillióan kapták meg a vakcina első adagját. (A második oltást mintegy három hét elteltével kapják majd meg.) December 12-én pedig az amerikai hatóság is megadta az engedélyt a vakcinának.
Az EMA eredetileg december 29-én döntött volna az oltóanyagról, végül azonban előrehozta az ülését.
Emer Cooke, az EMA igazgatója szerint
a Pfizer-BioNTech oltóanyag a vírus új, Nagy-Britanniában terjedő mutációjával szemben is hatékony.
A mutáns vírus miatt, amely az eddigi ismeretek szerint nem halálosabb a koronavírus eredeti változatánál, ugyanakkor mintegy 70 százalékkal fertőzőbb, számos ország leállította a légi forgalmat a szigetországgal.
Aktuális járványhelyzet
Ami az európai járványhelyzetet illeti, Európán belül a legtöbben, 69 ezren Olaszországban hunytak el a koronavírussal összefüggésben; az Egyesült Királyságban csaknem 68 ezren, Franciaországban 61 ezren, Oroszországban 51 ezren, Spanyolországban 49 ezren vesztették életüket.
Az alábbi ábrán látszik, hogy az EU-ban a második hullám az elsőnél is súlyosabb, a napi halálos áldozatok száma pedig továbbra is csúcson van.
Magyarországon 8462, a szintén mintegy 10 milliós lakosú Svédországban 7993 Covid-halottat könyveltek el eddig – azaz már az elhunytak számát és a lakosságszámra vetített halálozási rátát tekintve is rosszabbul állunk, mint a járvány egész ideje alatt karanténmentes, a közelmúltban ugyan szigorító, de még így is csak relatív enyhe korlátozásokat alkalmazó különutas skandináv állam.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
