A Pfizer-oltás a generációs vakcinák közé, azok közül is az mRNS-alapú vakcinák közé tartozik - írják facebook-oldalukon a Pécsi Virológusok.
HÁNY EMBEREN TESZTELTÉK?
Az amerikai gyógyszergyártó a klinikai hármas vizsgálati fázisba összesen 43 548 embert vont be, akik 21 720 vakcinakészítményt, míg 21 728 személy placebo készítményt kapott. A vakcinát izomba adják be és két dózisú: az első dózist követően 21 nappal adlák be a másodikat. A vizsgálatot 16 év feletti személyekkel végezték. A jelenleg értékelt időszak 2 hónap, ennyi ideig de óriási valószínűséggel ennél jóval tovább is hatásos lesz az immunválasz.
HOGY MŰKÖDIK? - EGY KIS TUDOMÁNY
Tudományos nevén BNT162b2-nek jelölik és egy lipid nanorészecskébe csomagolt, a stabilitás miatt módosított hírvivő RNS molekulát (mRNS) tartalmaz. Ez a hírvivő RNS molekula a lipid nanorészecskében utazva bejut a sejtjeink sejtmagon kívüli (ún. citoplazma) részébe.
A molekuláról a szervezetünk fehérjekészítést végző apparátusa, a normál sejt működés megmaradása mellett erről a hírvivő RNS molekuláról is fehérjét írnak át. A fehérje ebben az esetben a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének az a változata, amely immunitási szempontból a legjobb hatást váltja ki. Ez a sejtjeink által letermelt fehérje kijut a sejtfelszínre és „elérhetővé” válik immunrendszerünk számára, amely mind antitestekkel (ún. humorális immunválasz), mind pedig az immunsejtjeink felkészítésével (ún. sejtes immunválasz) válaszol erre – így alakítva ki a védelmet.
A hírvivő RNS miután „elvégezte feladatát” – ugyanúgy, mint a saját sejtjeink működésekor keletkező hírvivő RNS-ek – ezek is elbomlanak. A közhiedelemmel ellentétben itt biológiailag és technológiailag sem lehetséges génbeültetés, a bevitt molekula be sem jut a sejtmagba.
ESETLEGES MELLÉKHATÁSOK
- Alacsony százalékban az oltási hely pirosodása és duzzanata míg az oltási hely rövid ideig tartó fájdalmát gyakori megfigyelésnek írták le.
- A placebo készítményhez képest gyakrabban figyeltek meg szisztémás reakciókat (fejfájás, hidegrázás, esetenként láz), melyek kivétel nélkül elmúltak. Szisztémás reakciót a 16 – 55 éves korosztálynál valamivel gyakrabban figyeltek meg, illetve általánosságban a második dózis után is gyakoribb volt az első dózishoz képest. A biztonságosság ezek alapján kifejezetten jónak mondható.
ILYEN HATÁSOS
Az első dózist követő 12 nappal már kialakult bizonyos fokú védelem. A második dózist követően 7 nappal már 95 százalékos hatékonyság állapítható meg. Rendkívül jó hír, hogy a hatékonyság 90-100 százalék között mozgott korcsoportok, nem, etnikum, BMI-index és egyéb egészségügyi kondíciók viszonylatában. Ez azt jelenti, hogy jó eséllyel ezek a tényezők nem befolyásolják a hatásosságát.
FENNMARADÓ KÉRDÉSEK
- Egyelőre nem vizsgáltak még egyes csoportokat, mint a várandós anyákat, gyermekeket, immunhiányos állapotúakat, ezért még további biztonsági és hatékonysági megfigyelések várnak a vakcinára. N
- Még nem tudni, hogy véd-e a vakcina az enyhe vagy tünetmentes betegséggel szemben is? Ez megelőzné a fertőzés továbbadását a vakcinált egyénekről a nem vakcináltakra. Ezt a további megfigyelési időszakból megtudhatjuk majd.
- Milyen hatékonyság várható azoknál, akik kihagyják a második dózist?
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
