Még Észak-Koreában is kísérleteznek: itt a legfrissebb teljes COVID-vakcinalista

Az oltások kifejlesztése általában éveket igényel, ám most olyan sürgető a helyzet, hogy rekordidő alatt igyekeznek a cégek megbízható, jó vakcinát előállítani. Ennek köszönhetően 55 vakcinát már embereken tesztelnek, 87 esetben pedig preklinikai fázisban, állatokon kísérleteznek még. A márciusban elindult első oltásbiztonsági vizsgálatok már odajutottak, hogy 13 cég érte el a tesztek utolsó szakaszát – most a New York Times segítségével végigszaladunk a listán.

Előtte érdemes még egyszer tisztába kerülni a vakcinák tesztelési folyamatával:

• Preklinikai vizsgálat: állatkísérletek ideje
• 1. fázis (biztonsági kísérletek): kevés embernek adják be
• 2. fázis (kiterjesztett vizsgálatok): több száz, csoportba osztott embernek adják be, gyermekeknek és időseknek is
• 3. fázis (hatékonysági kísérletek): több ezer embernek, placebó csoporttal
• Kombinált fázis: a fejlesztések gyorsítása miatt egyes fázisok összevonhatóak, a 1. és 2. fázis között például egyből több száz embert tesztelnek
• Korai vagy korlátozott jóváhagyás: Kína és Oroszország jóváhagyta az oltásait anélkül, hogy megvárta volna a 3. fázis eredményeit, amelynek szakértők szerint komoly kockázatai vannak.
• Jóváhagyás: a vakcinák járvány idején sürgősségi jóváhagyást kapnak, persze csak ha az országok hatóságai rábólintottak.

GENETIKAI VAKCINÁK

A koronavírus egy vagy több saját génjét juttatják be sejtjeinkbe az immunválasz kiváltására.

• Moderna (3. fázis): a sejtekbe beadva a mRNA-1273 nevű vakcina tüskefehérjéket állít elő, amelyek felszabadulnak a szervezetben, és az immunrendszer válaszát váltják ki. 94,5 százalékos hatékonyságú. Augusztus 11-én az Egyesült Államok kormánya további 1,5 milliárd dollárt ítélt meg az amerikai cégnek 100 millió adagért cserébe, ha az oltás biztonságosnak és hatékonynak bizonyul. A Moderna hasonló megállapodásokat kötött Kanadával, Japánnal és Katarral. Az Európai Unióval kötött szerződése értelmében pedig a tagállamoknak 80 millió adagot garantál, s ugyanennyit igényelhetnek még tőle.
• Pfizer-BioNTech (3. fázis, kombinált fázis): októberben 12 éven aluli gyermekeket is elkezdtek beoltani. Csak az amerikai elnökválasztást követően, november 18-án közöltek végeredményt, amely szerint az 95 százalékos hatékonyságú. Ezek után a vállalat sürgősségi felhasználásra nyújtott be kérelmet. Az USA 1,9 milliárd dolláros szerződést kötött decemberre 100 millió adagra, Japán 12 millió adagra, az Európai Unió 200 millió adag megvásárlásáról állapodott meg. Ha az oltásukat engedélyezik, a Pfizer és a BioNTech 2021 végéig világszerte több mint 1,3 milliárd adag vakcinát állít elő. A magyar kormánynak a Pfizerrel 4,439 millió adagra van lekötött kontingense.
• Zydus (2. fázis): az indiai oltóanyaggyártó júliusban megkezdte a bőrből nyert DNS-alapú vakcinája tesztelését, decemberben tervezik a 3. fázis indítását.
• CureVac (2. fázis): nyáron az USA sikertelenül próbálta átcsábítani Németországból a cég kutatásait, melyet Elon Musk Teslája is támogat. Várhatóan év végéig lezajlik a 3. fázis. Novemberben arról tárgyaltak, hogy az EU-nak 225 millió adagot biztosítsanak, sőt 2021-ben akár 300 millió, 2022-ben pedig 600 millió adagot gyártanak.
• Imperial College-Morningside (2. fázis): kifejlesztettek egy „önmagukat erősítő RNS-vakcinát, amely fokozza a vírusfehérje termelését az immunrendszer stimulálása érdekében. Júniusban kezdték az 1. és 2. közötti fázisvizsgálatokat.
• AnGes-Oszakai Egyetem-Takara Bio (2. fázis): június 30-án indult az 1. fázis, decemberig szeretnék a 3.-at is befejezni.
• Arcturus Therapeutics-Dune-NUS Medical School (2. fázis): a kaliforniai és a szingapúri cég kifejlesztettek egy „önreplikálódó” mRNS vakcinát, amely a vírusfehérjék nagyobb termeléséhez vezet. Szingapúr megállapodást kötött az Arcturusszal, hogy akár 175 millió dollárt költhet oltások beszerzésére, amikor készen állnak.
• INOVIO (2. fázis): az amerikai cég DNS-alapú vakcináit elektromos impulzusokkal juttatják a bőrbe egy kézi készülékből, emiatt több peren és felfüggesztésen is túl van, mire november 16-án engedélyt kaptak a következő fázisra.
• Genexine (1. fázis): a koreai vállalat júniusban fogott bele a vakcina tesztelésébe.
• Katonai Orvostudományi Akadémia-Suzhou Abogen Biosciences-Walvax Biotechnology (1. fázis): júniusban a  kínai kutatók bejelentették, hogy megkezdik országuk első próbáit vakcinájukkal, az úgynevezett ARCoV-val. 
• Chulalongkorn Egyetem-Chula Vakcinakutató Központ (1. fázis): a thaiföldi kutatók számos lehetséges vakcinát fejlesztettek ki a koronavírus ellen. A legtávolabbi egy mRNS-alapú vakcina, amelyet ChulaCov19 néven ismerni. A központ vezetője szerint akár 30 millió adagot lehet előállítani Thaiföld és további hat ázsiai ország számára, ha az oltóanyag biztonságosnak és hatékonynak bizonyul.
• Entos Pharmaceuticals (1. fázis): a genetikai vakcinák a tüskefehérje génjét hordozzák a vírus felszínén, de a kanadai cég a vírus membránjában elhelyezkedő fehérje, a nukleokapszid génjét választotta. Oltóanyaguk neve: Covigenix VAX-001.
• Symvivo (1. fázis): a kanadai cég november 2-án adta be az első önkéntesnek a vakcináját. A DNS-t ártalmatlan baktériumokba helyezik, amelyeket az önkéntesek fagyasztott folyadékban nyelnek le, de azon dolgoznak, hogy a baktériumokat pirulába tegyék. Amikor a baktériumok eljutnak a belekbe, a DNS a bélbélés sejtjeibe csúszik, amelyek aztán vírusfehérjéket alkotnak.
• OncoSec (1. fázis): a New Jersey-i, kísérleti rákkezelésekre szakosodott cég november 13-án regisztrálta az 1. fázist a CORVax12 nevű vakcinájánál.
• Sanofi-Translate Bio (preklinikus fázis): a francia cégek decemberig tervezik az első fázis megkezdését. A klinikai vizsgálatokban ez lesz a Sanofi második Covid-19 vakcinajelöltje, fehérjealapú vakcinájukkal együtt.

VÍRUSOS VEKTORVAKCINÁK

Egyes vírusvektor-oltóanyagok bejutva a sejtekbe vírusfehérjéket állítanak elő. Más vírusvektorok lassan többszöröződnek, koronavírus-fehérjéket hordoznak a felszínükön.

• CanSino Biologics (3. fázis): a kínai cég adenovíruson alapuló oltást fejlesztett ki a Hadtudományi Akadémia Biológiai Intézetével együttműködve. A kínai hadsereg június 25-én egy évre jóváhagyta az oltást „speciálisan szükséges gyógyszerként”. A CanSino nem árulja el, hogy katonáinak az oltás kötelező vagy opcionális. Augusztustól számos országban – köztük Szaúd-Arábiában, Pakisztánban és Oroszországban is – megkezdték vakcinájuk 3. fázisú kísérleteit.
• Orosz Egészségügyi Minisztérium, Gamaleya Kutatóintézet (3. fázis): két adenovíruson alapuló oltást is készítettek. Augusztus 11-én Vlagyimir Putyin miniszerelnök bejelentette, hogy a 3. fázis előtt álló Szputnyik V vakcinát engedélyezték. Később visszavonták a bejelentést, de azóta sem tették nyilvánossá a 3. fázis elemzéseit, csak az előzetes bizonyítékokat, amely szerint 92 százalék hatékonyságú. Mindeközben Argentínával, Brazíliával, Indiával, Mexikóval, Venezuelával, és velünk, magyarokkal is tárgyaltak az oltóanyag szállításáról. Budapestre november 19-én meg is érkezett az első 10 ampulla a dokumentációk nélkül. Az Európai Unió óva int az orosz vakcina használatától.  

• Johnson & Johnson-Beth Israel Deaconess Medical Center (3. fázis): az amerikai cégek márciusban 456 millió dollárt kaptak előzetes vakcináik tovább fejlesztésére. Más 3. fázisú vizsgálatokkal ellentétben a Johnson & Johnsoné kettő helyett csak egyetlen adag vakcina. Augusztusban a szövetségi kormány 100 millió adagra egymilliárd dollárrért szerződött a cégekkel, ha az oltást jóváhagyják. Az EU hasonló megállapodást kötött október 8-án 200 millió adagra. A cég 2021-ben legalább egymilliárd dózis előállítására törekszik. Október 12-én mellékhatás miatt 11 napra felfüggesztették a teszteléseket, amelyek azóta újraindultak, sőt, november 16-án a 3. fázis is elkezdődött. A magyar kormány a Jonhson and Johnson leánycégével 4,36 millió adagra állapodott meg.
• AstraZeneca-Oxfordi Egyetem (3. fázis): november 23-án a 3. fázis előzetes elemzéséből az derült ki, hogy 90 százalékos hatékonyságú a ChAdOx1 nevű vakcinájuk. A 2. és 3. fázisú kísérletek nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem Indiában (ahol Covishield néven ismert) is zajlottak, a 3. fázisú kísérletek pedig Brazíliában, Dél-Afrikában és az Egyesült Államokban is folynak. Augusztusban az Európai Unió megállapodást kötött 400 millió adagra, ha a kísérletek pozitív eredményeket hoznak. Szeptemberben kis időre leálltak a tesztelések mellékhatások miatt, illetve az egyik önkéntes COVID okozta halála miatt, amiről kiderült, hogy az önkéntes placebót kapott. Pár napja aggasztó tények és kérdések merültek fel a tesztelésekkel kapcsolatban, ami az engedélyeztetésre is hatással lehet. Magyarország az AstraZeneca-Oxford vakcinából 6,5 millió adagot foglalt le.
• ReiThera-Lazzaro Spallanzani Nemzeti Infektológiai Intézet (1.fázis): az olasz intézet novemberben megkezdte a 2. és 3. fázist.
• Vaxart (1. fázis): a San Francisco-i vállalat orális, azaz tabletta formájú vakcinákra szakosodott. Sikeres hörcsögkísérletek után csak novemberben kezdődött az 1. fázis, mégis a társaság részvényeinek ára 3600 százalékkal nőtt 2020 első felében. Júniusban a vállalatot részben irányító fedezeti alap eladta a részvényeinek nagy részét, nettó 200 millió dollár nyereséggel. Ezért az Igazságügyi Minisztérium nyomozásba kezdett, miközben részvényesi perek indultak a Vaxart vezetői és igazgatósága ellen.
• Merck-Themis Bioscience-Institut Pasteur (1. fázis): a világ egyik legnagyobb, amerikai gyógyszergyártója júniusban felvásárolta az osztrák Themis Bioscience céget, és az eredetileg az Institut Pasteurnál kifejlesztett oltóanyagon dolgozik. A vakcina egy legyengült kanyaróvírust használ, amely a koronavírus tüskefehérje génjét hordozza. 
• Hongkongi Egyetem-Hsziamen Egyetem (1. fázis): az influenzavírus genetikailag legyengült formáján alapuló orrspray vakcinát hoztak létre, ezt alakítják át úgy, hogy a koronavírus tüskefehérje egy részét is előállítsa. Szeptember 9-én megkezdődtek a klinikai vizsgálatok.
• Német Fertőzéskutató Központ (1. fázis): három évtizede egy himlőoltást fejlesztett ki MVA néven, ebből fejleszti ki vakcináját, mely tesztelése szeptember 29-én indult, s várhatóan 2021 végére lesz kész.
• Merck-IAVI (1. fázis): a New Jersey-i gyógyszergyártó a nonprofit tudományos kuatóintézettel is együttműködik a korábban jóváhagyott Ebola elleni vakcina alapján, és tablettában gondolkodnak. A Merck és az IAVI 38 millió dollárt kapott az amerikai kormánytól kutatásaik támogatására, és szeptember 30-án indult az 1.fázis.
• ImmunityBio (1. fázis): a kaliforniai cég októberben indította el a tesztjeit. Vakcinájuk a koronavírus két génjének génjeit hordozza. Az ImmunityBio elnöke és vezérigazgatója a milliárdos Patrick Soon-Shiong, a Los Angeles Times tulajdonosa.
• Israel Institute for Biological Researc (1. fázis): az izraeli cég azon van, hogy Brilife nevű vakcinája 3. fázisú kísérletei 2021 tavaszán megkezdődjön.
• City of Hope (1. fázis): a kaliforniai orvosbiológiai kutatóintézet szintén MVA néven kísérletezik, november 24-én kezdték az 1. fázis vizsgálatait.
• Novartis (preklinikai fázis): a svájci cég 1. fázisú kísérletei decemberben kezdődnek. 

Kereskedjen az mfor trader rendszerével!
Esést vár a piacokon? Nálunk akkor is kereshet! Apple részvényeket venne, esetleg a Google és a Microsoft érdekli? Bízik az elektromos autókban: a Teslában vagy inkább a Mercedesben? Vagy inkább hazai pályán maradna? Ha a világ legnagyobb tőzsdéin, vagy 120 devizapárral kereskedne, adott a lehetőség. Tesztelje rendszerünket kockázatmentesen!

FEHÉRJEALAPÚ VAKCINÁK

Koronavírus-fehérjéket igen, de genetikai anyagot nem tartalmazó oltások. Egyes vakcinák teljes fehérjéket tartalmaznak, mások pedig töredékeiket.

• Novavax (3.fázis): a Maryland-i cég úgy készít oltásokat, hogy a fehérjéket mikroszkopikus részecskékre tapasztja. Influenza elleni oltásuk is így készült. Egy szakmai szervezet 384 millió dollárt fektetett a fejlesztésükbe, míg júliusban az amerikai kormány 1,6 milliárd dollárt ítélt meg a kísérleteikre. Szeptemberben a Novavax leszerződött az Indiai Szérum Intézettel évi 2 milliárd adagra. Ha a kísérletek sikerrel járnak, a Novavax 2021 első negyedévéig 100 millió adag szállítását kezdi meg az Egyesült Államokban. November 4-én újabb megállapodást jelentettek be 40 millió adag szállítására Ausztráliába. November végén indulnak Amerikában a 3. fázisú vizsgálatok.
• Medicago (2/3. fázis): a kanadai cég növényi alapú vakcinát fejleszt. Részben a cigarettagyártó Philip Morris által finanszírozott vakcinákat termeszt a Nicotiana benthamiana nevű növényből, amely egy dohányhoz kapcsolódó vadfaj. Vírusgéneket juttatnak a levelekbe, majd a növényi sejtek fehérjehéjakat hoznak létre, amelyek utánozzák a vírusokat. Október 23-án megállapodtak Kanada kormányával 76 millió adag szállítására. A vakcina 2. és 3. fázisának vizsgálata november 12-én kezdődött.
• Anhui Zhifei Longcom-Kínai Orvostudományi Akadémia (3. fázis): a kínai cégek november 20-án kezdték meg a 3. fázist, s a vizsgálatokat kiterjesztik Ecuadorra, Indonéziára, Pakisztánra és Üzbegisztánra is.

INAKTIVÁLT VAGY GYENGÍTETT KORONAVÍRUS VAKCINÁK

Vegyszerekkel megölt, vagy legyengült koronavírusokból létrehozott vakcinák. 

• Wuhani Biológiai Termékek Intézete-Sinopharm (3. fázis, korlátozott felhasználásra jóváhagyott): a 3. fázis az Egyesült Arab Emírségekben, Marokkóban és Peruban is folytak. A vakcina kínai jóváhagyását követően az Egyesült Arab Emírségben kormánytisztviselőket és egészségügyi dolgozókat oltottak be, novemberre pedig Kínában csaknem 1 millió ember kapta meg az oltást annak ellenére, hogy a 3. fázisról nem tettek közzé kutatási adatokat.
• Sinopharm- Pekingi Biológiai Termékek Intézete (3. fázis, korlátozott felhasználásra jóváhagyott): a wuhani oltás mellett a Sinopharm egy inaktivált vírusoltást is tesztelni kezdett, a 3. fázis az Egyesült Arab Emírségben és Argentínában zajlik. A két vakcinából évi 1 milliárd adag gyártását tervezik.
  

  

• Sinovac Biotech (3. fázis, Kína korlátozott felhasználásra jóváhagyott): a kínai magáncég CoronaVac néven fejlesztett vakcinát. A 3. fázis Brazíliában, Indonéziában és Törökországban folyt. Bár ők sem tették nyilvánossá a vizsgálat adatait, Kínában már oltanak vele. A vállalat 2021 elejére tervezi az oltóanyag világméretű terítését, köztük az Egyesült Államokban.
• Indiai Orvostudományi Kutatási Tanács-Országos Virológiai Intézet együttműködésében-Bharat Biotech (3. fázis): október 23-án kezdték meg a Covaxin 3. fázisát.
• Kínai Orvostudományi Akadémia Orvosi Biológiai Intézet (2. fázis): a gyermekbénulás és a hepatitis A elleni oltóanyagok feltalálói júniusban kezdték meg az inaktivált vírusoltás második fázisú vizsgálatát.
• Chumakov Center-Orosz Tudományos Akadémia (1/2. fázis): a klinikai vizsgálatok október 19-én kezdődtek Kirovban és Szentpéterváron.
• Biológiai Biztonsági Problémák Kutatóintézete (1. fázis): a kazahsztáni intézet QazCovid néven augusztusban bejegyezte az első vizsgálatait.
• Shenzhen Kangtai Biological Products (1. fázis): a kanyaró és hepatitisB vakcinákat gyártó kínai vállalat október kezdte a vizsgálatokat.
• Erciyes Egyetem (1. fázis): a török egyetem november 5-én kezdte el kutatásait.
• Codagenix (1. fázis): a New York-i cég élő vírusok alapján fejleszt vakcinákat, de csavarással: a semmiből hozzák létre a vírusokat. Átírják a vírusok genomját, több száz mutációt létrehozva, de túl gyengék az erős immunválaszhoz. Ennek ellenére november 6- án belefogtak az első fázisú kísérletbe.

ÚJRAHASZNÁLT OLTÁSOK

Vakcinák, amelyeket már használnak más betegségekre, de alkalmasak lehetnek a COVID-19 ellen.  

• Murdoch Gyermekkutató Intézet (3. fázis): az ausztrál intézet az 1900-as évek elején kifejlesztett tuberkulózis elleni vakcinát vizsgálja, hogy jó lehet-e koronavírus ellen is.
• Finlay Vaccine Institute (1/2. fázis): a havannai cég Soberana 1 nevű vakcinájának klinikai vizsgálatai augusztusban kezdődtek el.
• Vector Institute (1. és 2. fázis – Oroszország korai felhasználására jóváhagyott): a EpiVacCorona nevű vakcinát augusztusban jelentette be az orosz cég. Október 14-én Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy Oroszország hatósági jóváhagyást adott, így a Gamaleya Intézet Sputnik V vakcinája után ez a második oltás, amely ezt a jelölést megkapta a 3. fázisú vizsgálat előtt, mielőtt bebizonyosodott volna, hogy biztonságos és hatékony.
• Sanofi (1/2. fázis): az mRNS vakcinájuk mellett a Sanofi kifejlesztett egy COVID-19 vakcinát, amely vírusfehérjéken alapul, s ugyanazon a technológiával készül, amelyet a Sanofi használt az influenza elleni jóváhagyott Flublok vakcinánál. 2,1 milliárd dolláros megállapodást kötöttek az Egyesült Államokkal 100 millió, az EU-val 300 millió, Kanadával 72 millió adagról. A Sanofi 200 millió adagot juttat majd el jótékony céllal a világ országaiba a vakcina igazságos elosztása érdekében. Decemberen kezdődik a 3.fázis, s 2021-ben egymilliárd adagot terveznek gyártani.
• SpyBiotech (1. és 2. fázis): az Oxfordi Egyetemből kivált cég szeptemberben kezdte az 1. és 2. fázist.
• Baylor Orvostudományi Főiskola-Texasi Gyermekkórház- Biological E- Dynavax  (1/2. fázis): a főiskola a 2002-es SARS-járvány utáni ígéretes kutatásait élesztette újjá a Texasi Gyermekkórházzal és a Dynavax-szal, majd az indiai Biological E novemberben indította el az 1. és 2. fázist.
• Clover Biopharmaceuticals- GSK-Dynavax (1. fázis): júniusban indította a vizsgálatokat a két amerikai és brit cég, s év végén szeretné a 2. fázist is elkezdeni.
• Queenslandi Egyetem-CSL (1. fázis): az ausztrál egyetem és az oltóanyaggyár szeptemberben megállapodott az ausztrál kormánnyal, hogy 51 millió adagot gyártanak, ha a vizsgálatok pozitív eredményeket hoznak. Arra számítanak, hogy az első vakcinakészlet 2021 közepén lesz kész.
• Vaxine (1. fázis): az ausztrál cég első vizsgálatai nyáron kezdődtek, s év végén szeretnék a következőt elindítani.
• Kentucky BioProcessing (1. fázis): a Medicagóhoz hasonló, második növényi oltóanyag fejlesztése júliusban kezdődött a British American Tobacco amerikai leányvállalatánál, a Lucky Strike és más cigaretták gyártójánál. A vállalat korábban ezt a technikát használta az Ebola kezelésére.
• Medigen- Dynavax (1. fázis): a tajvani székhelyű Medigen vakcina gyártója és a Dynavax októberben kezdte meg vizsgálatait.
• Adimmune (1. fázis): a tajvani vakcinagyártó augusztus 20-án kapott engedélyt a vizsgálatokra.
• Szecsuani Egyetem Nyugat-kínai Kórháza (2. fázis): november 16-án kezdte el a 2. fázist.
• COVAXX (1 fázis): a New York-i cég 1. fázis-tesztelései Tajvanon történtek, míg  a 2 és 3. fázisát Brazíliában kezdik meg.
• Tübingeni Egyetem (1. fázis): a német egyetem szeptemberben indította el első az vizsgálatait.
• Finlay Vaccine Institute (1. fázis): a kubai cég Sovereign 2 nevű vakcináját októberben kezdték el tesztelni, melyet tetanusz vakcinával egyesítenek.
• Észak-Korea Állami Tudományos és Technológiai Bizottsága (1. fázis?): július 18-án a weboldalukon jelentették be vakcinájuk klinikai vizsgálatát, de kétséges, hogy igazak-e a hírek. A bizottság állítása szerint állatokon tesztelte a vakcinát, de nem szolgáltatott hivatalos adatokat. Sőt, kijelentette, hogy a hatékonysági vizsgálatokat egy másik országban kell elvégezni, „mivel a Koreai Demokratikus Köztársaságban nincs COVID-19 eset”. Ez egy olyan állítás, amelyet külső szakértők igen kétségesnek ítélnek meg.
• Pittsburghi Egyetem (preklinikai fázis): PittCoVacc nevű vakcinájuk egy bőrre helyezhető tapasz, amelyen 400 apró, cukorból készült tű található. A bőrre helyezve a tűk feloldódnak és vírusfehérjéket juttatnak a szervezetbe. Alkotói 2020 végén tervezik a klinikai vizsgálatok megkezdését.

ÚJRAHASZNÁLT OLTÁSOK

Vakcinák, amelyeket már használnak más betegségekre, de alkalmasak lehetnek a COVID-19 ellen.  

• Murdoch Gyermekkutató Intézet (3. fázis): az ausztrál intézet az 1900-as évek elején kifejlesztett tuberkulózis elleni vakcinát vizsgálja, hogy jó lehet-e koronavírus ellen is. 

Az eredeti anyag felsorolásszerűen még számtalan vakcina-kezdeményezést számba vesz, de jelenleg ezek a legemlítésre méltóbbak.