A közelmúltban egymás után számoltak be a fejlesztő cégek arról, hogy biztató eredményeket hoztak és célegyenesbe érkeztek a koronavírus ellenes vakcinájuk kutatásai.
70-95 százalékos hatékonyság
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem a hét elején azt közölte, hogy 70 százalékos hatékonyságú az általa fejlesztett oltóanyag az előzetes eredmények szerint.
A Pfizer és a BioNTech azt állította, hogy vakcinájának hatékonysága nem végleges adatok alapján meghaladja a 90 százalékot, az összes adat kiértékelése után pedig megközelítette a 95 százalékot. Az amerikai-német páros már be is nyújtotta az engedélykérelmet, amit jó esetben decemberre megkaphat.
Az amerikai Moderna azt kürtölte világgá, hogy 94,5 százalékos hatékonyságú vakcinát sikerült megalkotnia, az orosz Szputnyik V pedig szintén több mint 90 százalékos hatékonyságú oltóanyaggal dicsekszik.
De pontosan mire utalnak ezek a számok? Mit tudnak valójában ezek a vakcinák, és jelenti-e mindez azt, hogy hamarosan véget ér a vírusválság? Ezt mutatjuk most be a Die Welt háttéranyaga segítségével.
Mit jelentenek ezek a számok?
A német lap szerint az eddig közölt számok azt jelzik, hogy
a vakcinák működnek.
Ami a vizsgálatok hátterét illeti, a kutatók egy csaknem egy évszázadra visszanyúló módszert alkalmaznak: a tesztalanyok egy részét vakcinával, másik részét placebóval (hatás nélküli anyaggal) oltják be.
Ha mindkét csoportban ugyanannyian betegszenek meg, akkor a hatékonyság nulla, ha viszont a betegek kivétel nélkül a placebócsoport tagjai közül kerülnek ki, akkor a vakcina mindenkinél megakadályozta a betegség kialakulását, hatékonysága tehát 100 százalék.
Az AstraZeneca-Oxford páros például az Egyesült Királyságban és Írországban, valamint Brazíliában végezte a tesztelést 2741, illetve 8895 tesztalany bevonásával. Brazíliában, ahol az alanyok két teljes adagot kaptak az oltóanyagból, 62 százalékos hatékonyságot mutattak ki, Nagy-Britanniában pedig egy olyan csoportnál, amely előbb egy fél, egy hónappal később pedig egy egész adagot kapott, 90 százalékost.
A két tanulmány együttes eredménye alapján lett 70 százalék a hatékonyság.
Csökkenhet a hatékonyság
A vizsgálatok alapján megállapított hatékonyság és a népességen belüli hatékonyság (effektivitás) eltérhet egymástól. Ennek oka, hogy a tesztalanyok nem reprezentálják teljesen a lakosságot, hiszen míg kezdeti szakaszban a részt vevők egészséges emberek, addig a való világban számos ember küzd betegségekkel.
A múltbeli példák azt jelzik, hogy a vakcinák hatékonysága a való életben kisebb, mint a klinikai vizsgálatok során.
Mitől véd a vakcina?
A fenti számok csak azt mutatják meg, hogy a vakcina milyen valószínűséggel véd meg a súlyos megbetegedéstől. A Welt szerint arról viszont nem mondanak semmit, hogy fertőzötté válhatunk-e (és ezáltal megfertőzhetünk-e másokat) – azaz nem tudjuk, hogy védelmet nyújt-e magától a megfertőződéstől.
A BBC a Pfizer-BionTech páros vakcinájával kapcsolatban szintén azt írta: egyelőre nem ismert, hogy az a vírus terjesztésétől is megvéd-e, vagy "csupán" a tünetektől.
Ha nem véd meg, akkor a beoltottak – annak ellenére, hogy maguknak védettséget szereznek – továbbadhatják a vírust.
A koronavírusnál ezt valószínűtlennek tartom
- mondta a német lapnak Bernd Salzberger infektológus, a Regensburgi Egyetemi Klinika járványügyi osztályának vezetője. Az AstraZeneca-Oxford páros ugyanis a vizsgálatok egy részénél tünetmentes tesztalanyokat is rendszeres PCR-teszteknek vetett alá, és nem talált közöttük fertőzötteket.
Általánosságban elmondható az is, hogy az oltóanyag nem véd meg teljes biztonsággal a fertőzéstől. Egy beoltott emberben ugyanakkor kevésbé tud szaporodni a vírus, mint egy nem beoltottban, és kevesebb ideig marad a testben.
Milyenek a mellékhatások?
Bár az egyes vakcinákról még nem készült összehasonlító tanulmány, az eddigi ismeretek szerint
a mellékhatások influenza-szerű tünetekkel relatív gyakoriak, de enyhék és rövid ideig tartanak,
- véli Leif-Erik Sander, a berlini Charité egyetemi kórház infektológiai és oltóanyag-kutatócsoportjának vezetője.
Az Astra Zeneca-Oxford vizsgálatban ugyanakkor felmerült egy neurológiai probléma az egyik tesztalanynál, ami miatt félbe kellett szakítani a vizsgálatot. A szakember szerint ez is azt mutatja, hogy a lehetséges mellékhatásokat szorosan figyelemmel kell követni.
Visszatérve a hatékonyságra: bár az AstraZeneca-Oxford vakcinájánál ez a mutató csak 70 százalék, szakértők szerint ez még nem jelenti azt, hogy esélye sincs a többi oltóanyaggal folytatott versenyben.
Ez a vakcina ugyanis a többihez képest egyszerűbben „kezelhető”:
nem igényel különleges hűtést, hanem fél évig a hűtőben is lehet tárolni,
véli Clemens Wendtner, a müncheni Schwabing Klinika infektológusa.
Összehasonlításul: a Moderna szerint vakcinájuk 30 napig marad stabil 2-8 Celsius-fok között, a Pfizer-BioNTech oltóanyag pedig mindössze 5 napig tárolható átlagos hűtési körülmények között, és mínusz 75 fokon kell szállítani.
Globális helyzet
Ami egyébként az aktuális járványhelyzetet illeti, Európában a legtöbben, 55 ezren az Egyesült Királyságban haltak meg a vírussal összefüggésben; Olaszországban 50,5 ezren, Franciaországban 49 ezren, Spanyolországban 43 ezren, a különutas, de a közelmúltban szigorító Svédországban mintegy 6400-an, Magyarországon 4008-an vesztették életüket.
A világon a legtöbb áldozatot, csaknem 258 ezret az Egyesült Államokban jegyezték fel. Globálisan 59 millió fertőzöttet diagnosztizáltak. Közülük 1,4 millióan vesztették életüket, 38 millióan meggyógyultak.
Kína figyelemmel kíséri az Európai Unió Kínával kapcsolatos vitáit. 
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
