Pontos mentrenddel rukkolt elő a német egészségügyi minisztert azzal kapcsolatban, kik és mikor kaphatják meg a koronavírus-ellenes vakcinákat Németországban.
Januárban indulhat az oltás
Jens Spahn szerint december közepére felállítják az első oltási központokat, januárban pedig megkezdődhetnek az oltások.
Az első "adagokat" a rizikócsoportokba tartozók, valamint az egészségügyben és az idősellátásban dolgozók kapják majd.
Az év első felében, nyár elejéig pedig az orvosi rendelőkben is el kell kezdeni az oltásokat, mondta a kereszténydemokrata politikus.
Jens Spahn korábbi közlése szerint Németországban a lakosság mintegy 40 százaléka veszélyeztetett az idős kor, a túlsúly, a dohányzás vagy egészségügyi problémák (magas vérnyomás, cukorbetegség, szívbetegség stb.) miatt.
Mint ahogy arra a német kormány is felhívja a figyelmet, az oltóanyag-szállításokról az Európai Bizottság kötött szerződést az uniós tagállamok nevében – eddig öt céggel, illetve konzorciummal született megállapodás.
A vakcinákat az engedélyezés után osztják majd el a tagállamok között a népesség arányában.
Kérik az engedélyt
A német BioNTech biotechnológiai cég és az amerikai Pfizer gyógyszergyár által alkotott "páros" ma bejelentette, hogy benyújtották az engedélyezési kérelmet Európában.
Közlésük szerint az engedélyezést követően „órákon belül” képesek kiszállítani az oltóanyagot. Az engedélyezés december 29-ig megtörténhet.
Ugyanilyen kérelmet nyújtott be tegnap Európában az amerikai Moderna is.
Az oltás Németországban nem kötelező.
Senkit nem kényszerítünk arra, hogy beoltassa magát. Ez egyéni döntés
- mondta Angela Merkel német kancellár korábban.
Németországban több lépcsőben vezettek be szigorú korlátozásokat azt követően, hogy ősszel jelentősen megugrott az új regisztrált koronavírus-fertőzöttek, majd a vírussal összefüggésben elhunytak száma is.
Eddig összesen több mint egymillió fertőzöttet diagnosztizáltak, az elhunytak száma csaknem 17 ezer. Az elmúlt 24 órában 388-an vesztették életüket, ami a negyedik legmagasabb érték a járvány kezdete óta.
Globális helyzet
Ami a többi európai országot illeti, a legtöbben, 58,5 ezren az Egyesült Királyságban haltak meg a vírussal összefüggésben; Olaszországban 55,5 ezren, Franciaországban csaknem 53 ezren, Spanyolországban 45 ezren, a különutas, de a közelmúltban szigorító Svédországban mintegy 6700-an, Magyarországon 4977-en vesztették életüket.
A világon a legtöbb áldozatot, 268 ezret az Egyesült Államokban jegyezték fel. Globálisan 63 millió fertőzöttet diagnosztizáltak. Közülük csaknem 1,5 millióan hunytak el, több mint 40 millióan meggyógyultak.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
