Külföldön autókázol a cég pénzén? Akkor nem árt, ha erre nagyon odafigyelsz

A külföldi kiküldetés alatt, akár csak egyetlen napra is bérelt gépkocsi után is cégautóadót kell fizetni itthon, ha a bérleti díjat költségként kívánjuk elszámolni – hívja felé a külpiacokon is aktív hazai vállalkozások figyelmét a Mazars legfrissebb jelentése. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint aki nem gondoskodik már a helyszínen a bérelt személygépkocsi teljesítményét és környezetvédelmi besorolását igazoló papírok beszerzéséről, az gondba kerülhet az elszámoláskor. Az adófizetés elmulasztása pedig egy adóvizsgálat esetén könnyedén kiderül és büntetést von maga után.

Ez manapság mindennapos

Sok cégnél a mindennapi rutin része, hogy külföldön is bérelnek autót az üzleti útra induló, konferencián részt vevő vezetőknek, munkatársaknak. Sokkal kevésbé rutinszerű azonban az ilyen autóbérlések után a cégautóadó megfizetése. A gépjárműadóról szóló törvény (1991. évi LXXXII.) ugyanis két esetet jelöl meg, amikor a gépkocsi után cégautóadót kell fizetnünk:

• ha az autó nem magánszemély tulajdonában áll,
• illetve ha el akarjuk számolni a felmerült költségeket

El lehet bliccelni?

A törvény főszabály szerint azt mondja ki, hogy az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, az ilyen nyilvántartásban nem szereplő autó esetén pedig az, aki a gépkocsi után költséget számol el. A külföldön bérelt járművek természetesen nem szerepelnek hazai nyilvántartásban – ha valaki az autóbérlésre fordított összeget el kívánja számolni, annak semmi akadálya, de a cégautóadót meg kell fizetnie.

Nem érdemes a bevallást „véletlenül” elfelejteni, hiszen a NAV dolga ilyen esetekben igazán könnyű: ha az adott munkatárs külföldi autóbérlés jogcímén számolt el költséget, akkor az adóhatóságnak csupán azt kell megállapítani, vajon a vonatkozó adót is megfizette-e.

A mulasztás tehát könnyen megállapítható, ellentétben az adó mértékével. Az ugyanis függ a gépjármű környezetvédelmi besorolástól és teljesítményétől is, így például a környezetkímélő gépkocsikat a törvény kiveszi az adóztatandó tárgyak közül.

Ne legyünk szeleburdiak

Ezeket az adatokat azonban ritkán jegyzi meg az ember, dokumentálni pedig nem egyszerű, utólag komoly nehézségekbe ütközhet. „A legegyszerűbb módszer, ha lefényképezzük a jármű forgalmi engedélyét, ami tartalmazza ezeket az adatokat – nyilatkozta Csizmadia Heléna. Az is jó megoldás, ha megőrizzük az autókölcsönző cégtől kapott papírokat, amelyek tartalmazzák és igazolják a teljesítményt és a környezetvédelmi besorolást. Egy későbbi adóvizsgálat során ezek nagymértékben megkönnyítik majd a dolgunkat. Érdemes az ilyen esetekre úgy felkészülni, hogy a belső szabályzatban előírjuk a fent említett adatok bekérését, vagy legalább körlevélben tájékoztatjuk erről a kollégáinkat.”

Kusza történet

Ennél körülményesebb azt megállapítani, hogy az adófizetési kötelezettség milyen időszakra szól, és a normaszöveg pontatlan megfogalmazása sem könnyíti meg a helyzetet. A törvény szerint a hatósági nyilvántartásban nem szereplő gépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el. Az adókötelezettség viszont megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben az adóalany utoljára számolt el költséget.

Ez a szabály azért furcsa, mert alkalmi bérlések esetén, például ha szeptember 1-30. között bérelünk külföldön autót, az adókötelezettség október 1-jén keletkezik, de szeptember utolsó napjával már meg is szűnik. Ha azonban szeptember 30. és október 2. között béreljük az autót, akkor a teljes október hónap is adóköteles lesz.

Bár jogvita alapjául is szolgálhatna az ellentmondásos jogszabályszöveg, de az adózó valószínűleg jobban jár, ha a törvényalkotó szándékából kiindulva az összes ilyen, ráfordítással érintett hónapra megfizeti a cégautóadót - tette hozzá a Mazars jelentése.