A hét végén hivatalossá vált, hogy a Vonovia csak a Deutsche Wohnen részvényeinek 47,62 százalékát tudta volna megszerezni – így lemaradt a szükséges 50 százalékos kvótáról, ami írányító jogokat adott volna neki. A cég visszavonta ajánlatát. A kudarc már pénteken nyilvánvalóvá vált. Rolf Buch, a Vonovia vezérigazgatója azonban nem zárta ki az újabb próbálkozást, ami már a harmadik lenne.
A Vonovia így is a Deutsche Wohnen legnagyobb részvényese, összesen 18,36 százalékot tart a kezében. A két vállalat az 1. és a 2. helyen áll a német lakáspiacon és mindkettő szerepel a vezető DAX indexben. Ha a 18 milliárd eurós felvásárlás sikeres lenne, egy jóval több mint félmillió lakásos ingatlanóriás jött volna létre. A német versenyhivatal (Bundeskartellamt) egyébként már jóváhagyta a projektet.
A Vonovia már 2016-ban is kudarcot vallott a Deutsche Wohnen felvásárlási kísérletével. Az egymilliárd eurós ajánlat minimális elfogadási arányát még akkor sem érték el. Az új ajánlattal ellentétben a Deutsche Wohnen igazgatótanácsa 2016-ban ellenségesnek minősítette az ajánlatot, és hevesen ellenezte a tervet. Ezúttal mindkét vállalat közösen kampányolt az ajánlat elfogadásáért.
A Vonovia próbálkozása többek között azért bukott meg, mert különféle fedezeti alapok – mint az a felvásárlási helyzetekben gyakori - tömegesen vásároltak Deutsche Wohnen részvényeket. A papírok egyharmada a kezükben volt. Úgy gondolták az ezeket birtoklók, hogy a felvásárlás ugyan megvalósul, de több pénzt kaphatnak egy esetleges későbbi ajánlatban.
A tervezett egyesülés nyomán sokan a bérleti díjak emelkedésére számítottak a nagyobb német városokban. Berlin kiemelt fókuszban volt, a Deutsche Wohnen, mint a legnagyobb magánbérlő, mintegy 114 000 lakást ad bérbe a fővárosban. Egyesülési terveik során a két vállalat ígéretet tett arra, hogy korlátozzák a bérleti díjakat a fővárosban, korlátozzák a felújítási illetékeket, és eladásra kínálják a lakásokat az államnak.
Rolf Buch, a Vonovia vezérigazgatója a hétvégén azt mondta, hogy az államnak és a bérlőknek tett ajánlatot fenntartják. A Deutsche Wohnen pénteken hasonló véleményt fogalmazott meg. Az állam és a két csoport mintegy 20 000 lakás eladásáról állapodott meg.
Lengyelországnak összesen megközelítőleg 320 millió euró kényszerítő bírságot kell kifizetnie 
