Lapunk az Ukrajna elleni legújabb orosz invázió kezdete, vagyis 2022 eleje óta rendszeresen foglalkozik azzal, hogy miként reagáltak az ukrán vállalatok és hova tűnt az ukrán munkaerő egy része. A válaszban nem csak Nyugat-Európát kellett megjelölni, vastagon kell említeni Lengyelországot is. Egyrészt mert szomszéd, tehát eleve sokkal közelebb van, másrészt kevesebb a nyelvi akadály és már a háború előtt is lecövekelt ott jó pár tízezer ukrán ember.
Fotó: diia.business.gov.ua
Egy most érkezett adat rávilágít, hogy milyen léptékű a lengyelországi lehetőségek felfedezése: a Diia.Business Center nevű varsói vállalkozássegítő központ (ez egyfajta konzultációs iroda, létrehozását támogatta a lengyel kormány is - a szerk.) szerint 48 464 ukrán céget jegyeztek be Lengyelországban az elmúlt két évben. Kiderült, hogy az orosz támadás előtt havonta mintegy 200 vállalkozást alapítottak ott az ukránok, majd amikor nekiindultak az oroszok, azonnal havi 600-ról 1700-ra nőtt e szám. 2022-ben, a nyári hónapokban 2000 körül stabilizálódott, majd 2023 nyarára havi 3000-re emelkedett. Tavaly összesen 30 325 új ukrán céget vettek fel a jegyzékbe.
Eleinte az ukránok a saját nemzetből érkezettek kiszolgálását célozták meg, akárcsak például a magyarok Nagy-Britanniában. Mára ez teljesen megváltozott, főleg a közvetlen lakossági szolgáltatásokra, éttermekre, bárokra, szépségszalonokra jellemző, hogy a vendégek vagy az ügyfelek többsége lengyel.
„Itt, Varsóban is van jó pár ilyen szalon, a személyzet ukrán, de a hölgyek 80 százaléka helyi. Az elmúlt hat hónapban nagyon megváltozott itt minden. Nem hiszem, hogy a lengyelek olyan nagyon támogatni akarnák az ukránokat, de sokszor nincs máshova menniük, éppen az ukrán vállalkozások vannak közel” – számolt be tapasztalatairól Viktoria Korytnik, a fővárosi vállalkozási központ, a Diia.Business Center vezetője.
Az ukrán vállalkozók többsége természetesen olyan területet választ, ahol kevés tőke kell az induláshoz. Ezért találkozunk rengeteg online kereskedelmi próbálkozással és viszonylag kevés fizikai üzlettel vagy irodai jelenléttel. Nem meglepő, hogy az építőipar, a turizmus, az ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások és az IT-területek a legnépszerűbbek.
Alkalmazottaik többsége az első időszakban feltétlenül ukrán, velük könnyebb elszámolni, más nemzetiségűeket, persze főleg lengyeleket, azért sem nagyon vesznek fel, mert akkor már adózási, jogi és könyvelési ügyekben is el kell merülni, amire sem idejük, sem készségük nincs. Lengyel szakmunkás vagy szakértő felvétele csak akkor jön szóba, ha már valahogy fut a szekér és szintet kell lépni.
„A lengyelek rögtön jóval magasabb fizetést kérnek, mint az ukránok és ahhoz képest nem hajtanak akkora hasznot” – mondta a vállalkozási központ vezetője.
A gyakorlat szerint olyan ukránokat részesítenek előnyben, akik már jó ideje Lengyelországban élnek, beszélnek lengyelül és angolul is, van valamiféle kapcsolatrendszerük a helyi vállalkozói körökkel. Ilyeneket elég nehéz találni, de nem lehetetlen, erre utal, hogy lassan, de biztosan növekvőben van a lengyel városokban alapított ukrán cégek lengyel munkatársainak az aránya. Emelkedik az ukrán cégek által befizetett adó összege is, tavaly több mint ötmillió złoty adót utaltak át a lengyel államkasszába.
Az ukránok beilleszkedését és kapcsolatépítését segíti, hogy az elmúlt hetekben javultak a közlekedési kapcsolatok a két ország között. Több határátkelő is újra megnyílt, szabad a közúti forgalom, ezen kívül új vasúti járatok indultak és a buszos összeköttetést is fejleszteni akarja mindkét állam, illetve magáncégek is. Az ukránok megtelepedésére utal, hogy több mint 30 ezer lakást vásároltak az ukránok az elmúlt két évben és több nagyvárosban a lakásbérleti piacon is jelen vannak, elég masszívan, ami hozzájárult a bérleti díjak növekedéséhez.
A vállalkozássegítő központ jóvoltából Varsóban már csaknem 10 ezer ukrán céget indítottak el, Krakkóban 2660, Wroclawban 2128, Poznanban 1084, míg Lublinban 1033 vállalkozás kezdte meg működését. További öt városban is megjelentek ukránok, főleg mióta tavaly ősszel online is igényelhetik a szolgáltatásokat a vállalkozók.
Több politikus is lelkesen fogadta az amerikai elnök ötletét, hogy „Riviérát” csináljanak a Gázai övezetből, palesztinok nélkül, amerikai fennhatóság alatt. 
