A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) csütörtökön tartotta meg a 900 Megahertzes (MHz) és az 1800 MHz-es frekvenciasávok frekvenciahasználati jogosultságainak licitálását - közölte a hatóság.
Az árverésén a három szolgáltató az egyes frekvenciasávokon belül arra licitálhatott, hogy az adott sávban a megadott kezdőlicit értékéről indulva mennyi frekvenciablokkra tart igényt.
- A Magyar Telekom a 900 MHz-es sávban 16 MHz-et, az 1800 MHz-es sávban 40 MHz-et nyert el.
- A Telenor a 900 MHz-es sávban 26 MHz-et szerzett, az 1800 MHz-es sávban pedig 40 MHz-re licitált sikerrel.
- A Vodafone a 900 MHz-es sávban 18 MHz-re, az 1800 MHz-es sávban pedig 40 MHz-re tett szert.
Az árverésen megszerzett spektrummennyiségekért a licitáló szolgáltatók jelentős, összesen mintegy 150,2 milliárd forint összeget fizetnek majd a magyar államháztartásnak: a 900 MHz-es sáv blokkjai 73,8 milliárd forintért, az 1800 MHz-es sáv részei 76,4 milliárd forintért keltek el. A jogosultságok tizenöt évig, 2037. április 9-ig érvényesek, azután, hogy a mostani jogosultságok 2022 áprilisában lejárnak. A jogosultságok időtartama további öt évvel meghosszabbítható.
A közlemény idézi Karas Monikát, az NMHH elnökét, aki az árverés kapcsán elmondta: a sávok időben történő értékesítése a hazai mobilszolgáltatások folytonossága szempontjából kulcsfontosságú volt, ráadásul az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány még inkább előtérbe helyezte a mobiltechnológiát.
A jelenleg is használatban lévő 900 MHz-es és 1800 MHz-es frekvenciasávok árverésére 2020. november 10-én a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt. nyújtott be jelentkezést, az alaki érvényességi vizsgálat eredménye alapján pedig december 17-én az NMHH mindhárom jelentkezőt árverési nyilvántartásba vette.
Az idei I. negyedév végén átlagosan 55 407 forintot fizettek a normál használatú egyedi személyautók üzembentartói. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
