A Facebook néhány napon belül visszaengedi a hírtartalmakat a platformjára Ausztráliában, miután Canberra belement a kompromisszumba, és felpuhította azt a törvénytervezetet, mely a bigtech-vállalatokat, elsősorban a Facebookot és a Google-t arra kényszerítette volna, hogy fizessenek minden a felületeiken megjelenített hírért.
Mint ismert, a Facebook múlt szerdán radikális lépéssel, minden előzetes figyelmeztetés nélkül lekapcsolta a hírek megjelenítését a platformján, így tiltakozva az élesítés előtt álló törvény ellen. A manővert Scott Morrison miniszterelnök arrogánsnak és kiábrándítónak nevezte, de az erőfitogtatáson túl komolyabb kárt is okozott a hírcsapok elzárása, mert nem csak a sajtótermékek, de a kritikus kormányzati-egészségügyi információáramlást is leállították az ausztrálok hírfalán. Mindezt úgy, hogy néhány nappal később indult el az országban a koronavírus-vakcinálási program, tehát különösen fontos lett volna, hogy a felhasználókhoz eljussanak a járványügyi hírek.
Komoly könnyítések
Canberra és a Facebook között a párbeszéd ezután sem szakadt meg, így kedden Josh Frydenberg ausztrál kincstárnok és Paul Fletcher kommunikációs miniszter bejelentette a kiegyezést. Ennek értelmében a Facebooknak nem lesz kötelező minden helyi médiakiadóval megegyeznie, azt a vállalat maga döntheti el, hogy mely kiadókkal köti meg a szerződését. Campbell Brown, a Facebook nemzetközi kapcsolatokért felelős részlegének alelnöke a kommentárjában azt emelte ki, hogy így kicsi és helyi kiadókat is támogathatnak majd.
Az eredeti törvénytervezet arról szólt volna, hogy a vállalat minden olyan kiadóval le kell szerződjön, mely kiadványainak tartalmai megjelennek a platformon, és amennyiben ez nem sikerült volna, akkor egy harmadik fél - valószínűleg valamelyik kormányszerv - határozta volna meg az összeget, melyet a bigtech-cégnek fizetnie kellett volna. A fizetés elmaradása pedig pénzbírságot vont volna maga után.
A puhított törvénytervezet szerint a kormány elállhat a kényszerítésektől, amennyiben a Facebook demonstrálni tudja, hogy "elegendő számú médiummal írt alá szerződést".
Ha az ausztrál kormány később mégis a törvény visszakeményítése mellett dönt, akkor azt a puhított verzió szerint egy hónappal előre jeleznie kell a bigtech-cégek felé. További könnyítés a techvállalatoknak, hogy amennyiben eljön a kiadókkal való szerződéskötés ideje, és az alapból biztosított, három hónapos tárgyalási idő alatt nem sikerül megegyezni a feleknek, akkor azon felül kapnak egy kéthónapos mediációs periódust is (tehát belép a képbe egy harmadik fél, hogy segítsen nekik megegyezésre jutni - a szerk.).
Campbell Brown azonban jelezte, hogy a törvény visszakeményítése esetén a közösségi oldal újra lekapcsolhatja a hírforgalmat: "A kormány biztosított minket, hogy a jövőben is mi dönthetjük el, hogy megjelennek-e hírek a Facebookon, így nem kényszeríthetnek minket automatikusan tárgyalásokra."
Frydenberg szerint a változtatás a kisebb, helyi kiadóknak jó. A kincstárnok szerint azzal, hogy nem központilag határozzák meg a szerződések kondícióit, hanem minden esetben a techvállalatok és a médiumok egyeznek meg, a kicsik több pénzt kaphatnak cikkenként, a nagyok pedig nem tudnak jogorvoslatokkal élni több pénz per híranyag érdekében. Utóbbit tehát, hogy nem lehet majd ágálni több pénzért, a módosított törvénytervezet ki is mondja. Frydenberg szerint a változtatások meg fogják erősíteni a regionális és kicsi médiakiadókat.
Vissza a tárgyalóasztalhoz
A Google, mint ismert, kezdetben azzal fenyegetőzött, hogy kivonul Ausztráliából, aztán az eredeti törvénytervezet tárgyalásának megkezdése előtt mégis lázas szerződéskötésekbe kezdett, hogy elnyerje a kormány bizalmát. Egy sor helyi kiadóval megegyeztek, de a világon elsőként globális szerződést is kötöttek: Rupert Murdoch médiabirodalmának, a News Corpnak nemcsak Ausztráliában, hanem a minden olyan országban fizetnek a hírekért, ahol a kiadó kiadványt működtet. Kritikusok szerint ezzel el is dőlt, hogy nem lesz semmiféle egyensúly a média-kifizetésekben: a jóval nagyobb lobbierővel bíró nagy kiadók kaszálnak majd, a kicsik pedig be kell érjék alamizsnával. Homlokegyenest mást mondanak tehát, mint Frydenberg a mostani fejleményről.
A Facebook, mielőtt múlt szerdán lekapcsolta a helyi hírszolgáltatást, maga is tárgyalásokat folytatott a helyi kiadókkal, de ezek lassabban haladtak, és kézzelfogható eredményt nem is tudtak felmutatni. Mark Zuckerberg azt közölte Frydenberggel, hogy cége most, a puhítás után ismét felveszi a fonalat, és visszaül a tárgyalóasztalhoz.
Hogy mit csinál Ausztrália a Facebookkal és a Google-lel, nem teljesen belügy: az egész világ a fejleményeket figyeli. A jóval nagyobb piacok, köztük az Európai Unió, annak mentén fognak dönteni a saját hatáskörükbe eső, hírekért fizettető bigtech-szabályozásról, hogy a gyakorlatban hogyan fog működni az ausztrál modell.
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től. 
