A rendeletben szigorítják az EU-n kívüli vállalatok tulajdonszerzési bejelentési kötelezettségét, és az eddigi két hónapról négy hónapra emelik a legkevesebb 25 százalékos tulajdonszerzésről indított vizsgálat idejét.
Kiterjesztik az úgynevezett szektorspecifikus vizsgálat hatókörét, az eddiginél több gazdasági tevékenységnél kell megvizsgálni, hogy a tulajdonszerzés érintheti-e a közrendet, a közbiztonságot és a nemzeti érdekeket, amire hivatkozva a kormány megtilthatja az ügyletet.
A rendeletben rögzítik, hogy a vizsgálat az úgynevezett közvetett felvásárlásokra is vonatkozik, az olyan esetekre, amikor egy EU-n kívüli társaság az EU-ban alapított leányvállalata révén kíván tulajdonrészt szerezni német vállalkozásban.
Irreális verseny
Németország a rendelet bevezetése után is "az egyik legnyitottabb gazdaság marad, de ügyelünk a méltányos versenyfeltételekre" - emelte ki Brigitte Zypries gazdasági miniszter. A tárca közleménye szerint hozzátette, hogy a német cégek "gyakran olyan országokban versenyeznek, amelyek gazdasági rendszere nem annyira nyitott, mint a miénk".
Ezért tartoznak a vállalatoknak a védelem és a kölcsönösség erősítését biztosító rendelet bevezetésével - húzta alá a német gazdasági miniszter. Hozzáfűzte, hogy Németország Franciaországgal és Olaszországgal együtt kezdeményezi a vonatkozó EU-s szabályok reformját.
A Kukától indult
A német cégek EU-n kívüli tulajdonoshoz kerülése azután vált politikai vitatémává, hogy egy kínai társaság tavaly felvásárolta a digitális technológiák területén a legsikeresebbek közé tartozó német vállalatot, a Kuka robotikai céget. Ez felerősítette az aggodalmakat amiatt, hogy Kína felvásárlások révén egyre erőteljesebben törekszik a külföldön felhalmozott technológiai tudás megszerzésére, de nem engedi, hogy a kínai vállalatokat felvásárolják a külföldi cégek.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,48 pontos nyitás után emelkedett hétfő kora délutánig. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
