Tavasszal, a koronavírus-járvány első hulláma idején sok más intézkedés mellett a kormány arról is döntött, hogy korlátozza a vállalkozások, más jogi személyek operatív és stratégiai döntéshozatali eljárását. A megszokott rend szerint az igazgatóságok, felügyelőbizottságok, elnökségek, kuratóriumok jellemzően havi rendszerességgel összegyűltek a tárgyalóban, hogy átbeszéljék a cég, alapítvány, kamara aktuális ügyeit és döntéseket hozzanak a továbbiakról.
Ez tehát fizikai térben zajlik, de amikor járvány van, nem lehet kockáztatni a vírus terjedését. Ezért már tavasszal úgy döntött a kormány, hogy elektronikus hírközlési formában - például videókonferencia - formájában engedi a testületi ülések megtartását. Ha pedig a helyzet megkívánja, akkor a menedzsment kezébe ad bizonyos döntéseket.
Most szinte szó szerint ugyanez a rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben, mai hatályba lépéssel. Ez alapján február 8-ig kell az online meetingekre berendezkedniük a cégeknek, ami valószínűleg nem okoz nehézséget, tekintettel arra, hogy tavasszal már átestek a tűzkeresztségen.
Csak hogy a legfontosabbakat kiemeljük a szabályok közül:
a jogi személy döntéshozó szervének ülése – ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is – nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés e rendelet hatálybalépésekor már összehívásra került.
2. A jogi személy döntéshozó szervének
a) ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével tartható meg,
b) határozathozatalára – ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet,
akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem vagy az e rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik.
Vagyis a - talán éppen mára - meghirdetett üléseket sem lehet már megtartani a tárgyalóban. Az új feltételek nem igénylik az ülések rendjéről is határozó alapító okiratok átfogalmazását. Az ügyvezetésnek kell gondoskodnia azokról a technikai feltételekről, amelyekkel biztosítható a tagok azonosítása és a kommunikációjuk egymással. Ha pedig a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját.
Érdemes még felidézni, hogy mely esetekben nem hozhat saját hatáskörben döntést az ügyvezetés, még veszélyhelyzet alatt sem:
A jogi személy ügyvezetése
a) a jogi személy létesítő okiratát nem módosíthatja, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség,
b) a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet,
c) a jogi személy átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el, és folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben nem dönthet,
d) korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetén a jegyzett tőke leszállításáról nem dönthet,
e) pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról csak akkor dönthet, ha az a tagok jogi személyben fennálló részesedése mértékét nem érinti, és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárulnak
Minden más döntést csak akkor hozhat meg az ügyvezetés, ha a szavazatok 25 százalékát meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51 százalékát elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak, illetve ha a jogi személynek a Ptk.szerinti többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor e tag az előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik.
A tavaszi intézkedés hatására a nyilvánosan működő cégek kénytelenek voltak elhalasztani éves közgyűléseiket, amelyek pedig a legfontosabb döntéshozatali fórumok, ilyenkor döntenek például az osztalékfizetésről. Itt pedig egy alapos leírást talál a rendelettel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.
Erre már érdemes felfigyelni. 
