Fellebbezés helyett bíróság
A kormány már elfogadta azt a törvénymódosítási koncepciót, ami az adóügyekben irányadó jogorvoslati eljárások szabályait várhatóan gyökeresen megváltoztatja, és amely alapján a részletes normaszöveg tervezet kialakítása jelenleg is zajlik. A módosítás több törvény átfogó újraszabályozását célozza: a vállalkozások szempontjából az egyik legjelentősebb változás előreláthatólag az lesz, hogy a NAV-határozatokkal szemben 2017-től főszabályként már nem lesz lehetőség fellebbezésre, rögtön bírósághoz kell majd fordulni.
„A változás hátterében többek között az a célkitűzés áll, hogy a NAV által hozott határozatok felülvizsgálatát a hatóságtól minden tekintetben független jogorvoslati fórum, vagyis ebben az esetben a bíróság lássa el. A NAV évente nagyságrendileg 17 ezer jogorvoslati kérelmet bírál el, amelyek túlnyomó többsége 2017-től várhatóan már a bíróságok hatáskörébe fog tartozni. A bíróságoknak tehát ugrásszerű tehernövekedéssel kell számolniuk, a jogalkotónak pedig a közigazgatási bíróságok szervezetrendszerét és létszámát kell az új szabályozáshoz igazítania” – emelte ki Harcos Mihály, ügyvéd, a Deloitte Legal adóperes szakértője.
Maradtak még kiskapuk
A szabályozás részleteit illetően még sok a bizonytalanság. Így például elképzelhető, hogy a kis értékű ügyekben megmarad a fellebbezés lehetősége, illetve az is, hogy a bíróság előtt indított peres eljárást megelőzően lehetőség lesz a közigazgatási szervezetrendszeren belül is kezdeményezni a jogorvoslatot. Mindazonáltal több gyakorlati kérdést is felvet az, ha a vállalkozásoknak a NAV által hozott határozatokkal szembeni panaszukkal rögtön a bírósághoz kell fordulniuk.
Egyrészt, a bíróság előtti jogi képviselet tipikusan ügyvédi tevékenység, már csak azért is, mert nagymértékben formalizált, speciális tapasztalatot igénylő eljárásról van szó. Ezzel szemben a vállalkozások legtöbbször saját maguk vagy a könyvelőjük, adótanácsadójuk útján intézik a jogorvoslatot, ügyvédhez csak a legvégső esetben fordulnak, amikor az ügyet bíróság elé kell vinni.
Mivel a jogorvoslati eljárás 2017. után várhatóan a bíróság előtti perrel fog kezdődni, az ügyvédek szerepe jelentősen megnőhet ezekben az eljárásokban.
Ha valamit utólag vesznek észre
A másik lényeges következmény, hogy a bíróság előtti peres eljárásokban az úgynevezett kereseti kérelemhez kötöttség elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy a bíróság csak a vállalkozás által megjelölt körben vizsgálhatja felül a sérelmezett határozatot. A vállalkozásoknak tehát már a jogvita legelején pontosan meg kell majd jelölniük, hogy a NAV határozatát milyen okból és milyen jogi alapon kifogásolják. A gyakorlatban azonban rendszeresen előfordul, hogy a vállalkozás és a NAV között elhúzódó vitában utólag bukkan fel olyan kérdés, ami a NAV által hozott határozatot jogszabálysértővé teszi. Jelenleg a fellebbezési eljárásban nincs akadálya annak, hogy a felettes szerv az ilyen utóbb fellelt jogszabálysértést is figyelembe vegye. Ezzel szemben a kereseti kérelemhez kötöttség elve kizárja az utóbb fellelt jogszabálysértések figyelembevételét.
„Összességében elmondható, hogy a 2017-től várható új szabályok körültekintőbb és tudatosabb fellépést fognak megkövetelni a vállalkozásoktól a jogorvoslatok során, és komoly kihívás elé állíthatják a lényegesen kevesebb ügyre berendezkedett közigazgatási bíróságokat. Ugyanakkor a bíróság előtti jogorvoslati rend várhatólag hatékonyabb lesz a jelenleginél” – tette hozzá Harcos Mihály.
Adatvezérelt üzemmódba kapcsolhatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
