Ugyan a magyar online kiskereskedelem darabszámban még őrzi vezető szerepét, a háttérben már egyértelmű hatalomátvétel zajlik: a külföldi webshopok – elsősorban a Temu – egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a magyarok online költéséből. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a legfrissebb adatok alapján ma már csak az a kérdés, hogy ezek az – elsősorban globális – szereplők milyen gyorsan szorítják háttérbe a hazai webshopokat.
Most még többször fizettünk itthon, de összegben már többet költünk idegen webshopokban
2025. harmadik negyedévében hajszálnyi különbséggel ugyan, de még több vásárlás történt magyar webshopokban: 53,24 millió tranzakciót bonyolítottak magyar bankkártyával hazai internetes elfogadóhelyeken, szemben a 50,47 millió külföldi webshopos vásárlással. Ennek megfelelően a hazai online boltok részesedése darabszámban még 51,3 százalék, ám ez az arány történelmi összevetésben drámai visszaesést jelent – figyelmeztet a BiztosDöntés.hu szakértője.
Öt évvel ezelőtt, 2020 őszén – a koronavírus-járvány által felpörgetett online kereskedelem idején – a hazai webshopok még 57,5 százalékos részesedést tudtak felmutatni, sőt az új webshop-nyitások hatására 2022. harmadik negyedévére 62,3 százalékra tudott erősödni a hazai kiskereskedelem az online költések terén – emlékeztet Gergely Péter. Ehhez képest drámainak mondható a több mint 11 százalékpontos pozícióvesztés a szakértő szerint.
A darabszámnál beszédesebb az értékbeli eltolódás. Már 2025. második negyedévében meghaladta a külföldi webshopokban elköltött összeg a hazai online forgalmat, ám az olló a harmadik negyedévben tovább nyílt. A magyar fogyasztók 1 192 milliárd forintot költöttek külföldi internetes áruházakban, miközben a hazai webshopok forgalma visszacsúszott 1000 milliárd forint alá, és 970 milliárd forint alatt maradt. Ennek következtében a magyar bankkártyákkal fizetett webshopos költéseknek már csupán 44,9 százaléka marad belföldön.
Ez különösen éles kontrasztban áll a korábbi évekkel. Ugyanezen módszertan szerint 2020-ban még 61, 2022 végén pedig 63,7 százalék volt a hazai webshopok részesedése az online költések értékében. Néhány év alatt gyakorlatilag megfordult az irány: ma már a magyar online pénzköltés többsége külföldre áramlik – fogalmaz Gergely Péter.
Kétharmadával ugró forgalom
A növekedési ütemek alapján jól látható, mi hajtja a változást. Miközben éves szinten a hazai webshopos vásárlások darabszáma 3 százalék alatti ütemben nőtt és a hazai online költések értéke is „csak” 10,7 százalékkal emelkedett, addig a külföldi webshopoknál közel 28 százalékkal többet fizettünk, az elköltött összeg ugyanakkor kétharmadával, több mint 66 százalékkal ugrott meg. Ez a dinamika egyértelműen a Temu és a Shein robbanásszerű térnyeréséhez köthető a BiztosDöntés.hu szakértője szerint. Persze – teszi hozzá Gergely Péter – arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magyar piacon régóta akár fizikai bolttal is jelen lévő, döntően online kereskedelemben érdekelt cégek, mint az Alza, az EMAG, a VidaXL, az ecipo.hu, vagy épp kifli.hu is a valóságban külföldi kereskedő – a náluk bankkártyával elköltött forintok is külföldi vásárlásnak minősülnek.
A kosárértékek még plasztikusabban mutatják a különbséget. A harmadik negyedévben egy átlagos hazai webshopos vásárlás értéke 18 226 forint volt, ami az idei év legalacsonyabb szintje, hiszen az év elején még 19 ezer forint felett költöttünk átlagosan 1-1 vásárlással a webshopokban. Ezzel szemben a külföldi online vásárlások átlagos értéke ennél közel 30 százalékkal magasabb volt és meghaladta a 23 600 forintot, ami közel 30 százalékos növekedést jelent éves összevetésben.
Gergely Péter szerint miután az elmúlt évekkel ellentétben idén a Black Friday időszak felfokozott forgalma ellenére sem lehetett arról hallani, hogy összeomlott volna a teljes hazai csomagküldő hálózat (csak az egyik szállítóról jelentek meg december közepén hírek fennakadásokról), ennek következtében jó eséllyel az év végi ajándék beszerzések jelentős része is a külföldi internetes áruházak, köztük kiemelkedően a Temut használta. Ennek okán a BiztosDöntés.hu szakembere a külföldi internetes áruházak további térnyerésére számít az év utolsó negyedévében is.
Bekavarhat a Revolut
Gergely Péter szerint ezt ugyanakkor az online kiskereskedelemtől látszólag távol álló esemény árnyalhatja. A szakember szerint ugyanis a statisztika annyiban azért torzít, hogy – annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a tranzakciós illeték fizetése – a magyarok Revolut feltöltései egyelőre külföldi kártyás vásárlásként jelennek meg.
Ha ténylegesen elindul a neobank magyar fióktelepe, akkor ezek a költések vélhetően kikerülnek a külföldi bankkártyás forgalomból és hazaiként lesznek nyilvántartva. Biztosat azért nem lehet tudni – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu szakértője –, mert egyelőre kérdéses, hogy a magyar fióktelep, vagy a litván anyabank lesz-e a jövőben a magyarországi Revolut ügyfelek bankkártya kibocsátója. Miután az már tudható, hogy a régi revolutos ügyfelek megőrzik a litván bankszámlaszámukat is, így a kártyakibocsátás kérdése is nyitott.
Egy havi növekedés összejött az év végére, de 2025-ben is mínuszos volt a magyar ipar teljesítménye. 
