A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint az összes munkavállaló 16, míg a szellemi munkát végzők 20 százaléka dolgozott távmunkában 2021 májusában. Közülük 19 százalék jelezte, hogy a korlátozások után visszatér a munkahelyére a hét minden napján.
A közszférában dolgozó beosztottak 7 százaléka dolgozott távmunkában, ebből 1 százalék tér vissza az irodába, tehát az összes ilyen munkavállaló 6 százaléka továbbra is távmunkában marad. A felső- és középvezetők 8 százaléka dolgozik távmunkában, 7 százalékuk maradni fog ebben a foglalkoztatási formában.
A vállalati irodaterületek kihasználtsága szempontjából leginkább érdekes versenyszférában dolgozó beosztottak közel két ötöde (37 százaléka) dolgozott távmunkában, ebből 7 százalék hagy fel ezzel végleg, tehát ezen munkavállalók közel harmada részben vagy teljes egészében otthontól fog dolgozni. Ez nagyságrendileg 650 ezer otthonról dolgozót jelent.
Fontos megvizsgálni, hogy a tudomása szerint továbbra is távmunkában dolgozni fogók hetente hány napot terveznek így dolgozni - írja a GKI. Negyedük az egész munkahetet (öt napot) tervezi távmunkában ledolgozni, 10 százalékuk 4 napot, 28 százalékuk pedig 3 napot. Vagyis a távmunkában maradók közel kétharmada (63 százaléka) a hét többségében otthon marad. Heti egy napot a továbbra is távmunkások 7 százaléka, két napot pedig 30 százaléka fog távolról dolgozni.
Ez felveti a kérdést, hogy (ha megvalósulnak a munkavállalók várakozásai) valóban érdemes-e a munkáltatóknak a jelenlegi teljes irodaterületet bérelni/fenntartani, mert a várakozások alapján a jelenleg bérelt/tulajdonolt irodaterület közel 15 százaléka kihasználatlan marad. Ahogy a bérleti szerződések lejárnak, úgy lesz egyre nagyobb nyomás a bérbeadókon, mivel az üresedési ráta növekedése mellett a rezsiköltségek szinte semmit nem csökkennek, így a bérbeadás profitrátája jelentősen esik majd. Ez pedig kihathat a projekthitelek finanszírozhatóságára éppúgy, mint az új irodaépületek kiadhatóságára.
Jobb a biztonság. 
