A cikk eredetileg laptársunk, a Piac&Profit oldalán jelent meg.
A járványhelyzet mind a munkaadók, mind a munkavállalók szerint is elsősorban az önállóságra, rugalmasságra, és a munka-szabadidő egyensúlyára volt a legjelentősebb hatással. A munkavállalók úgy érzik, hogy inkább rosszabb hatással volt a munkavégzés hatékonyságára a járványhelyzet, mint a munkáltatók. Abban viszont egyetértenek, hogy a járványhelyzet miatti új típusú munkavégzés rosszul hatott a csapatmunka korábban megszokott módjaira, valamint a mentális egészségre is. Az említetteken felül a munkavállalók úgy érzik, a munka-szabadidő egyensúlya a szabadidő kárára sérült, míg a munkáltatók a sikerélmények elmaradását vélik nagyobb problémának. Mindez abból a felmérésből olvasható ki, amelyet a Profession.hu osztott meg lapunkkal.
Tág keretek
A home office-ra vonatkozó kormányrendelet is annyit tartalmaz csupán, hogy „A Kormány felkéri a gazdaság szereplőit, hogy törekedjenek a gazdaság működtetése során az otthoni munkavégzés jogintézményének alkalmazására.”
Ahogyan a Niveus Consulting Group egyik korábbi összefoglalója is fogalmaz, a home office szabályozására a járványhelyzet idejére még tavaly novemberben elfogadott kormányrendelet eltérést enged a távmunka vonatkozásában a Munka Törvénykönyvében (Mt.) jelenleg is érvényes szabályozásától, tehát a felek szabadon meghatározhatják az otthoni munkavégzés kereteit. Ennek azért van jelentősége, mert a rendelet nélkül a távmunka szabályai csak azokra a munkavállalókra vonatkoznak, akik kizárólag otthonról dolgoznak, a részben irodából, részben otthonról végzett munka kereteit az Mt. jelenleg nem szabályozza.
Novembertől – de egyelőre csak a veszélyhelyzet végéig – lehetővé tették a cégeknek a home office adómentes támogatását havi szinten a minimálbér 10 százalékának megfelelő összegig (jelenleg 16 740 forintig).
Mit adhat a cég?
Az adómentes támogatás mellett a munkáltatónak biztosítania kell a munkavégzéshez szükséges tárgyi és infrastrukturális feltételeket is, tehát adott esetben a dolgozó által használt laptop, az egészséges ülőmunkát biztosító irodai szék és az internet-hozzáférés is ezek közé sorolható.
Kizárólag írásban
A rendelet szerint “a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak” nyújtható az adómentes támogatás. Mivel az Mt. szerint elvileg a munkaszerződést írásba kell foglalni és azt csak írásban lehet módosítani, ezért a támogatás nyújtásához mindenképpen legalább egyszer találkoznia kell a munkáltatónak és a munkavállalónak, hogy írásban is sor kerüljön a munkaszerződés módosítására, különben a NAV kifogásolhatja a költségtérítés adómentességét – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.
Komoly harcot vívnak
Megkérdeztünk két szakszervezetet, ők miként látják, a gyakorlatban mennyire sikerült átültetni az otthoni munkavégzést.
A Liga Szakszervezeteknél 2020 elején, a tavaszi időszakban a veszélyhelyzet kihirdetésével egy időben azt tapasztalták, hogy egyre nagyobb számban alkalmazták a munkáltatók az otthoni munkavégzés lehetőségét, ha nem is teljes időszakra vonatkozóan, hanem a hét munkanapjait megosztva az otthoni és a munkahelyen történő munkavégzést váltakozva alkalmazták.
Aztán 2021-ben, a jelenlegi veszélyhelyzet időszaka alatt a járvány egyre intenzívebb terjedésével párhuzamosan és a kormányzati ajánlásokat is figyelembe véve ugyancsak egyre több munkáltató és a központi közigazgatás is elkezdte alkalmazni az otthoni munkavégzést. 2020-ban a központi közigazgatásnál ugyanez nem volt tapasztalható, mostani visszajelzéseink alapján jelentős számban a munkavállálok nagyobb részét, ahol a munkakör jellege ezt lehetővé teszi áttették otthoni munkavégzésre.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretei között több esetben is foglalkoztak a munkáltatók és a munkavállalók, valamint a kormányzat képviselői az otthoni munkavégzés szabályozásával. Ahogy fentebb is írtuk, ideiglenes szabályozás született az otthoni munkavégzés keretei között erre vonatkozóan, valamint biztosították a vállalkozásoknak az általány költségvetés lehetőségét, azért, hogy egyszerűsítsék az otthoni munkavégzés során fennálló munkavégzés költségek megtérítését.
A Liga tapasztalatai alapján a nagyobb munkáltatók – ahol egyébként is a Covid időszaktól függetlenül is létezik akár a megosztott, akár a teljes otthoni munkavégzés lehetősége –, alkalmazzák ezt az új típusú adómentes támogatást.
Más munkáltatóknál a Ligának nagyon komoly harcot kell vívnia azért, hogy a munkáltatók vállalják ezeknek a költségeknek a megtérítését. A járványhelyzet következtében a munkáltatók úgy értékelték, hogy mind a munkáltatóknak mind a munkavállalóknak érdeke az, hogy az otthoni munkavégzés nagyobb körben nyerjen teret, ugyanakkor több munkáltató, sajnálatosan gazdasági megfontolásból, nem él ezzel a lehetőséggel. A Liga reméli, a következő időszakban a járvány lecsengését követően az otthoni munkavégzés továbbra is fennmarad, és ezzel párhuzamosan az adómentes juttatás köre is bővülhet.
Informatikus internettámogatás nélkül
Komoly feszültségforrás a munkáltató és a munkavállaló között, ha a munka jellegével és a munkavégzéssel összefüggésben keletkező és egyébként a munkáltató részéről kötelezően megtérítendő költségekért az érdekképviseleteknek külön egyeztetéseket kell folytatni. Ahol nincsenek szakszervezetek ott egyedileg kell ezt a harcot a munkavállalóknak megvívniuk, amire nem készek és nem képesek.
A Ligánál egyébként tudnak olyan vállalkozásról, ahol a munkavégzés teljesen az elektronikus kommunikációra épül, ennek ellenére hozzájuk tartozó szakszervezet mind a mai napig harcol azért, hogy az otthon dolgozó informatikusoknak legalább az internetköltséget megtérítse a munkáltató. De hallottak olyan munkáltatóról is, aki jelentősen csökkentette az irodai bérlemények számát, készülve arra, hogy a munkavállalók rotációban, egymást váltva fogják ezeket az irodahelyiségeket használni.
Nem annyira bevett az adómentes támogatás, mint amilyen lehetne
Persze akadnak olyan területek is, ahol érthető módon szóba se jöhet a home office. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) működési terültén például a gyártásnál és a termelésnél nem lehetséges az otthoni munkavégzés alkalmazása. Székely Tamás elnök mint az a Piac&Profitnak elmondta, az elmúlt egy évben sok cégnél alkalmazzák a home office-t – ami nem keverendő össze a távmunkával. Pozitív eredménynek értékelte, hogy tavaly több vállalatnál sikerült a szakszervezetüknek a home office feltételeiről, szabályairól megállapodni a munkáltatókkal. Az már jobban árnyalja a képet, hogy az adómentes támogatás nem annyira bevett a cégek körében, mint amennyire adott esetben lehetőség lenne.
„Ez annak köszönhető első sorban, hogy a szabályozás adhatóvá tette és nem kötelezettségként. Ettől függetlenül, ahol tudtunk, már a tavalyi év során megállapodtunk költségtérítésben azok számára, akik otthon tudtak dolgozni. Ez az összeg akár magasabb is, mint ami adómentesen adható, azaz a minimálbér 10 százaléka” – mondta Székely.
Támogatásként kizárólag valamilyen költségtérítésről lehet szó. Abban az esetben, ha otthoni internet kapcsolat nem volt garantált, akkor a munkáltató biztosítja a netet. De egyéb költségek is kismértékben megtérítésre kerülhetnek. „Itt viszont le kell szögezni, hogy ha összevetjük a munkáltató megtakarítását például a munkába járás költségeivel, akkor jelentős megtakarítást tapasztalunk a cég részéről. És akkor csak egy példát említettem” – tette hozzá.
Rengeteg a tisztázatlan kérdés
A VDSZ elnöke szerint, ha kizárólag az otthoni munkavégzést nézzük, sok kérdés akár a mai napig nem tisztázódott, vagy kérdés maradt.
„Vegyük például a hazavitt számítástechnikai eszközök elhelyezésének problematikáját, a munkavédelmi vagy felelősségi kérdéseket. De nem egyértelmű azon munkavállalók felelőssége sem, akik olyan adatokkal dolgoznak, amelyek GDPR vagy egyéb adatkezelési kérdéseket vet fel. Mondjuk egy ügyfélszolgálat esetében, ahol az előfizető személyes vagy gazdasági adatait kezeli az adott dolgozó otthon” – sorolja aggályait Székely.
Az elnök szerint összességében el kell mondani, hogy a home office nagyon népszerűvé vált, ami nagy veszéllyel járhat.
„Nem csak a >>jaj de jó itthon tudok lenni<< érzésre gondolok, aminek szociális kapcsolati veszélye is van, hanem a munkavállalók sokkal kiszolgáltatottabbakká válnak. Azért ha valaki egy cég telephelyén végzi a munkáját egy bizonyos munkaidő adott, de több alkalommal tapasztaljuk, hogy az otthon dolgozók nem csak a 8 órában állnak rendelkezésre. A >>még este megnézem, mit írt a főnök<< effektus sok helyen azt eredményezi, hogy akár késő este is vissza-visszatér az ember és elkezd dolgozni. És ez nagyon nem jó. Erre készül most egy Európai Uniós szabály” – tette hozzá a VDSZ elnöke.
Mit hozhat a jövő?
Alkalmazkodás a távoli vagy hibrid munkavégzéshez, a munkaidő rugalmas kezelése, az ingázás és az üzleti utazási csökkenése, valamint az iroda szerepének átalakulása – ezek a változások együtt fedik a Smart Work fogalmát, ami a válaszadók többsége szerint valamilyen formában a jövőben is velünk marad – derült ki a Profession.hu és a Boston Consulting Group közös tanulmányából. Eszerint a munkavállalók 60 százaléka, a munkáltatóknak pedig 77 százaléka gondolja úgy, hogy dolgozóik a járvány után is a Smart Work szellemében, a távoli és irodai munkavégzést váltogatva, hibrid módon végzik majd munkájukat. Ennek egyik oka az lehet, hogy a munkavállalók 88 százaléka, a munkáltatóknak pedig 84 százaléka véli úgy, hogy az új helyzetben a munkavégzés hatékonysága nőtt, vagy nem változott. Ráadásul, a munkavállalók jelentős időmegtakarításról számoltak be a távmunka kapcsán: több mint fele legalább egy órát takarít meg naponta azzal, hogy kell bemennie az irodába.
