A chipsadótól nem lettünk egészségesebbek

Az ÉFOSZ gyakorlatilag cáfolja az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) és az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) közös hatásvizsgálatát, amely szerint csökkent az egészségkárosító összetevőket tartalmazó termékek fogyasztása a népegészségügyi termékadó hatására. Kifogásolják, hogy sem a közvélemény, sem az ÉFOSZ nem ismerhette meg részleteiben a kutatást, de a publikált összefoglaló alapján feltételezhető, hogy rendkívül kisszámú mintából és számos alaptényező figyelmen kívül hagyásával, tévesen vonták le következtetéseiket a különadó hatásaira vonatkozóan.

Az ÉFOSZ azt állítja, hogy "az élelmiszereket sújtó különadó hatására" a költségvetés áfa-, nyereség- és iparűzési adóbevétele jelentősen csökkent, a feketegazdaság megerősödött, míg az adó beszedésének költségei az államkasszát terhelték. Az intézkedés miatt több milliárd forint értékű tervezett beruházás hiúsult meg az ágazatban, az európai uniós támogatásokat visszamondták, megszűnt mintegy 1000 munkahely, különösen a hazai kis- és középvállalatoknál. A különadó ráadásul igazságtalan, hiszen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, ezért élelmiszerekre a jövedelmük arányában többet fordító társadalmi rétegeket fokozottabban sújtja.

A dánok már felébredtek

Az ÉFOSZ megjegyezte: ezt látta be a dán kormány is, amely a napokban - a cukor- és a zsíradó eltörlése után - a cukrozott üdítőitalok adóját is eltörölte, miután észlelte, hogy nemzetgazdaságilag az élelmiszerek adóztatása kizárólag károkat okoz, a lakosság egészségi állapota pedig ezektől az intézkedésektől nem javul. Egyes termékek fogyasztásának visszaesése önmagában nem bizonyítja, hogy a fogyasztók egészségesebben étkeznek, valamint, hogy a cukor- és sófogyasztásuk csökkent volna. Kiskereskedelmi forgalmi adatok azt bizonyítják, hogy a lakosság só- és cukorfogyasztása érdemben nem változott az adó hatására.

A gazdasági szempontokat vizsgálva az OÉTI legmeglepőbb kijelentése az, hogy az érintett vállalkozások jövedelmi helyzete a népegészségügyi termékadó hatására nem változott, sőt javult. "Ez az állítás egyértelműen nem felel meg a valóságnak" - vélekedik a szövetség.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján, az érintett ágazatok mérleg szerinti eredményének összesítésével megállapítható, hogy a már 2010-ben is meglévő veszteség 2011-re a nyolcszorosára nőtt - emelte ki az ÉFOSZ. "Az OÉTI részéről egyértelmű felelőtlenség a fogyasztóknak azt sugallni, hogy az érintett termékkörök fogyasztásának csökkentése önmagában elegendő az egészségi állapotuk javulásához, anélkül, hogy a hazai lakosság egészségi állapotának és elhízottságának összetett, valós okait érdemben feltárná, és komplex, hosszú távú felvilágosító programokkal kezelné".