A Bíróság megállapította és megerősítette, hogy ezen multimédia-lejátszók értékesítése az irányelv értelmében „nyilvánossághoz közvetítést” valósít meg. Bár tágan értelmezik a fogalmat, meg kellett vizsgálni, a Bíróság elé terjesztett észrevételekből az derül ki, hogy a megszakítás nélküli adatfolyam útján közvetítő weboldalakat a közönség nem tudja könnyen beazonosítani, ráadásul ezek többsége gyakran változik. Ez tovább nehezíti, hogy a médiatartalom szerzője jól beazonosítható legyen, ráadásul a szerzőktől sok esetben nem kértek engedélyt, hogy a műveiket egy harmadik fél számára tovább sugározzák. Az esetleges büntetésről egyelőre nem született döntés.
|
Miből pattant ki az egész? J. F. Wullems „filmspelerˮ (filmlejátszó) néven az interneten értékesít multimédia-lejátszók különböző modelljeit. Egy olyan készülékről van szó, amely egyrészt valamely kép- és/vagy hangforrás, másrészt egy tévéképernyő közötti kapcsolatot létrehozó eszközként működik. Erre a lejátszóra Wullems olyan nyílt forráskódú szoftvert telepített, amely strukturált menük segítségével lehetővé teszi fájlok olvasását egy könnyen kezelhető felhasználói felületen. Emellett a lejátszókba olyan interneten rendelkezésre álló, kiegészítő modulokat épített be, amelyeknek az a szerepük, hogy a felhasználók a megszakítás nélküli adatfolyam útján közvetítő weboldalakon a kívánt tartalmakból válogathassanak, és azokat egy kattintással elindíthassák a tévéképernyővel összekötött multimédia-lejátszón. Ezen weboldalak közül némelyik a szerzői jogok jogosultjainak engedélyével nyújt hozzáférést digitális tartalmakhoz, míg mások az utóbbiak engedélye nélkül nyújtanak hozzáférést e tartalmakhoz. A reklám szerint a multimédia-lejátszó segítségével a többi között az interneten a szerzői jogok jogosultjainak engedélye nélkül elérhetővé tett audiovizuális tartalmak tekinthetők meg – ingyenesen és egyszerűen – a tévéképernyőn. |
Mi lesz a zenészekkel? A magyarok egyre kevesebb fizikai hordozót vesznek, a streaming és az online zenehallgatás azonban virágkorát éli, erről korábban itt írtunk bővebben. >>>
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
