A családi házaknál elpazarolt energia döntő része a határoló felületeken keresztül távozik, azért az esetek 90 százalékában előbb a külső hőszigetelést és az ablak- és bejárati ajtócserét érdemes elvégezni, és csak utána a fűtés-korszerűsítési munkálatokat – állítja a Fenntartható Otthon Zrt. az általa közel 600 magyarországi családi házon elvégzett energetikai vizsgálat eredményeire hivatkozva.
A falak, nyílászárók, födémek hőszigetelésének korszerűsítésével az elpazarolt energia 70 százalékát meg lehetne őrizni, míg a fűtéskorszerűsítéssel további 30 százalék megsporólható. Ezért először a külső szerkezeteken kiáramló energia mennyiségét kell csökkenteni, és csak utána érdemes a fűtéskorszerűsítésnek nekilátni – tanácsolja Bacsárszki Pál, a Fenntartható Otthon Zrt. elnök-vezérigazgatója. Hozzáteszi: az augusztus végén indult állami kazáncsere-pályázaton a pályázni szándékozó ügyfeleik közel fele éppen azért nem indulhatott el, mert a lakóépületük hőszigetelése nem volt megfelelő.
60-as, 70-es évek családi házai
A Fenntartható Otthon Zrt. által elkészített közel hatszáz energetikai vizsgálat eredményeiből jól körvonalazódnak az egyes időszakokban épített családi házak jellemzői. A hatvanas-hetvenes évek tipikus családi háza sátortetős földszintes családi ház, 38 centiméter vastag kisméretű téglafalazattal, kapcsolt gerébtokos ablakokkal, borított fagerendás födémmel, gázkonvektoros fűtéssel, villanybojleres melegvíz-ellátással. Az ilyen típusú lakóházak jellemzően gyenge energetikai besorolásúak. Egy konkrét példával élve: egy ilyen háznál a veszteség 69 százaléka a falakon, 11 százaléka a nyílászárókon, 7 százaléka a födémen, 12 százaléka pedig a padozaton keresztül vész el. Így a teljes energiafelhasználás kétharmada kárba vész, ami azt jelenti, hogy lényegében a rezsikiadás felét itt lehetne megspórolni” – mondja Bacsárszki Pál.
80-as, 90-es évek családi házai
A nyolcvanas-kilencvenes években épült tipikus családi ház nyeregtetős, pincével, földszinttel és beépített tetőtérrel rendelkezik, valamint B30-as blokktégla falakkal, hőszigetelt üvegezésű fa ablakokkal, előre gyártott vasbeton gerendás födémmel, radiátoros központi fűtéssel, vegyes és gázüzemű kazánnal és villanybojlerrel. Az ilyen lakóházak általában átlagos energetikai besorolásúak. A hasonló ingatlanoknál jellemzően a befektetett energia 40 százaléka vész el haszontalanul, a veszteség 66 százaléka a falakon, 7 százaléka a nyílászárókon, 13 százaléka a födémen, 14 százaléka pedig a padozaton keresztül.
Így korszerűsítsen, ha nem akarja az utcát fűteni
A falakon szökik az energia: a 60-as, 70-es évek tipikus családi házainál a felhasznált energia kétharmada, a nyolcvanas-kilencvenes években épült családi házakban pedig az energia 40 százaléka megy kárba. A magyarországi családi házaknál az elpazarolt energia nagyjából kétharmada a falakon, tizede a nyílászárókon, további tizede pedig a födémen keresztül távozik. A korszerűsítéssel átlagosan megtakarítható energia 70 százalékát a hőszigetelés és az ablakcsere, 30 százalékát pedig a fűtés-korszerűsítés adhatja.
Gázában elviselhetetlen a helyzet, indokolták. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
