A Reklámadóblog kíváncsi volt arra, vajon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hogyan kívánja beszedni a hirdetésekből származó bevételeket terhelő reklámadót az olyan nemzetközi óriáscégeknél, mint a Google vagy a Facebook. A két vállalat például Írországban bejegyzett társaságokon keresztül realizálja a hasznot, így nem egyszerű behajtani a díjakat.
A kérdés kapcsán a NAV nem kertelt: minden jogi eszközt bevet annak érdekében, hogy hozzájusson az adóhátralékhoz. “A reklámadó-tartozás, mint minden más adótartozás behajtása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igénybe vesz valamennyi a tartozás behajtásához szükséges jogszabályi lehetőséget.” Az sem baj, ha a tartozás külföldi cégnél van. „Ennek kezdeményezésére sor kerülhet az Európai Unió tagállamaiban működő adóbehajtási jogsegély keretében, amennyiben az általános feltételek megvannak. Ez esetben a behajtási eljárást egyszerűen, elektronikusan kezdeményezik az Unió által e célra biztosított informatikai alkalmazás segítségével.” – írja a NAV a blognak szánt válaszlevelében.
Szerdán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mondott a reklámadóval kapcsolatban akkora számot, hogy kapaszkodni kellett: a korábbi, 3-5 százalék helyett Lázár 5-10 százalékos reklámadóról beszélt. Szakértők szerint ez a kkv-k végét jelenti. A legmagasabb reklámadó Ausztriában van, ott öt százalék.
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
