Várhatóan év végére kialakítják az egészségügyi intézmények gazdálkodását figyelemmel kísérő, úgynevezett kancellári rendszert - mondta az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár.
Mint a felsőoktatásban
Még januárban jött a hír, hogy a kormány úgy számolná fel az egészségügyben jelentkező strukturális problémákat, hogy a korábban felsőoktatási intézményeknél is használt kancellári rendszert vezeti be. Az egészségügyi rendszerben a kancellárok felelnek majd az intézmények gazdálkodásáért - emelte ki Mészáros János. Hozzátette: a titulushoz felelősség, hatókör és jogkör tartozik majd, amely egyfajta garanciát jelenthet az átlátható és transzparens intézményi gazdálkodásra.
Továbbá azt is várják a kancellároktól - folytatta -, hogy felszínre hozzák azokat, az intézmények gazdálkodásában meglévő hatékonysági és együttműködési lehetőségeket, amelyeket lehet, hogy az egyes kórházak vezetői "nem látnak". Megjegyezte, hogy a rendszer kialakításával kapcsolatos szakmai munka most zajlik.
A helyettes államtitkár felidézte, amikor 2012-ben állami fenntartás alá kerültek az egészségügyi intézmények olyan informatikai fejlesztések zajlottak uniós forrásokból, amelyek közhiteles nyilvántartásokat, illetve az intézmények gazdálkodásával kapcsolatos adatjelentési kötelmet fogalmaztak meg, 2015-től pedig a kórházakban egységes számlatükör működik. Így az intézmények egységes kontrolling rendszerben jelentenek a fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) felé.
Több adatból jobb döntések?
Ezzel a rendszerrel az ÁEEK-nek megvan a lehetősége összehasonlító elemzések összeállítására, és megteheti az adott intézmény menedzsmentje felé a megfelelő jelzéseket a gazdálkodást illetően.
Súlyos gazdálkodási hiányosságok, közbeszerzési anomáliák jellemezték az egészségügyet az elmúlt években az Állami Számvevőszék (ÁSZ) összefoglalója szerint. Salamon Ildikó, a szervezet felügyeleti vezetője a lapnak nyilatkozva a hiányosságok leküzdéséhez elengedhetetlennek nevezte, hogy - az oktatási intézményekhez és a közcégekhez hasonlóan - a kórházak pénzügyeinek irányítását is megerősítse az állam.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
