6p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

„Le akarom bontani az akadályokat, hogy a tőke könnyebben áramolhasson szabadon mind a 28 tagállam között” – mondta tavaly ősszel Jonathan Hill pénzügyi stabilitásért felelős uniós biztos a tőkepiaci unióra vonatkozó tervek kapcsán. Az egységes tőkepiac több és könnyebben elérhető finanszírozási lehetőséget tartogat az európai vállalkozásoknak, ezért létrehozásában kiemelt szerepe van az értékpapírosítási piac újraindításának. Az értékpapírosítás – mint alternatív finanszírozási forrás – jót tesz a vállalkozásoknak és a beruházásoknak, élénkíti a gazdaságot, azonban kellemetlen emlékeket is felidéz. A szakemberek a gazdasági világválság kialakulásáért ugyanis részben az amerikai jelzálogpiacon végbement bonyolult struktúrájú értékpapírosítást okolják. Az európai szabályozást ezért most új alapokra kell helyezni, ahol a cél az egyszerűség és átláthatóság. A rendelet kialakítása és az azokkal kapcsolatos tárgyalások jelenleg zajlanak.

Az értékpapírosítás a banki forrásokat kiegészítő alternatív finanszírozási forma. A „hagyományos” értékpapírosítási technika során jellemzően egy jelentős követelésállománnyal (pl. lakossági jelzáloghitelek, kkv hitelek, autóhitelek) rendelkező szolgáltató (pl. bank) értékesíti a különböző pénzügyi csomagba rendezett követeléseit egy erre a célra létrehozott társaságnak. Ez a társaság a követelésvásárlás ellenértékét értékpapír kibocsátással teremti elő, így a szolgáltató a követelések eladásával úgy szerzi meg azok jogos ellenértékét, hogy közben nem kell hitelt felvennie vagy egyéb, eladósodottságát növelő pénzügyi műveletet végeznie. A hagyományostól eltérő „szintetikus” értékpapírosítási ügyleteknél a követelésállomány tényleges átruházása nem történik meg, csupán annak kockázata kerül át a kibocsátó társasághoz.

 

A cél: egyszerű, átlátható és egységes európai szabályok megteremtése

A 2007-2008-as pénzügyi válságot követően általánosságban megfigyelhető a korábbi jogszabályok szigorítása, illetve teljesen új területek szabályozása. Ez kifejezetten igaz a pénzügyi válság alapját képező értékpapírosítási folyamatra is (lásd keretes írás), amely azt eredményezte, hogy a vonatkozó európai uniós előírások széttagoltak és ágazati szinten indokolatlanul különbözők lettek.

A szabályozási bonyodalmaknak és a negatív tapasztalatoknak is köszönhetően az értékpapírosítási piac aktivitása jelentősen csökkent az utóbbi években, annak ellenére, hogy a piaci szereplők és a hatóságok is egyetértenek abban, hogy erre az alternatív finanszírozási technikára – megfelelő szabályozás mellett – minden jól működő pénzügyi piacnak szüksége van.

Miért kelt rossz emlékeket az értékpapírosítás?

A 2007-2008-as világválságnak számos kiváltó oka a pénzügyi piacokhoz kapcsolódik. Ezen belül az egyik legkritikusabb terület az Egyesült Államok ingatlanpiacához köthető másodlagos jelzáloghitelek értékpapírosítási folyamata volt. Az amerikai jelzálogpiac működése hosszú évtizedek óta az értékpapírosításon alapul. A rendszer tökéletesen működött mindaddig, amíg csak a jó minőségű (kevésbé kockázatos ügyfeleknek nyújtott) hitelek értékpapírosítása történt meg. A hitelezési verseny kiéleződése miatt azonban a bankok kezdtek a kockázatosabb besorolású magánszemélyeknek is hitelt nyújtani. Mindez egy idő után oda vezetett, hogy az értékpapírosított termékek között többségbe kerültek a kockázatos hitelekre épülő értékpapírok.
Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a profit növelése és a kockázatok csökkentése érdekében egyéb strukturált pénzügyi termékek is megjelentek a folyamatban, amely végérvényesen átláthatatlanná tette a piaci viszonyokat. Mindeközben a túlzott hitelezési-őrület miatt eladósodott háztartások és az egyre emelkedő hitelkamatok miatt a hitelfelvétel lelassult, a lakásárak fokozatosan csökkentek, majd zuhanásnak indultak. Ez pedig magával rántotta az erre felépült értékpapírokat, és az azokat jegyző bankokat is.

Az uniós előírások az értékpapírosítási ügylet kapcsán eddig elsősorban az intézmények ilyen eszközökben fennálló kitettségeinek a tőkekövetelményét szabályozták, az új javaslatok azonban már magának az értékpapírosításnak a lebonyolítási módjára is közös szabályokat állapítanának meg.

Az uniós döntéshozók értékpapírosítási piac újraépítésére irányuló erős törekvését jól tükrözi, hogy 2015 szeptemberében már közzé is tették az értékpapírosítás közös szabályait, valamint a jó minőségű értékpapírosítás keretrendszerét meghatározó rendelettervezetet. A szabályozás során az egyszerű és átlátható eszközök kerültek előtérbe, szemben azokkal az összetett struktúrákkal, melyek a válság kialakulásához is hozzájárultak. Az értékpapírosítási rendelettervezet uniós szinten is mérföldkőnek számít, olyannyira, hogy idén márciusban a piaci szereplőket képviselő vezető európai szervezetek (AFME, EFAMA, ICMA, Insurance Europe) közös sajtóközlemény útján is felhívták a figyelmet annak jelentőségére.

Nem viselhetik az összes kockázatot a befektetők

A tervezet két fontosabb részből áll. Egyfelől szabályozza az értékpapírosítás általános keretrendszerét, meghatározva az értékpapírosítás pontos fogalmát, illetve a folyamatban részt vevők kötelezettségeit (előzetes vizsgálati, kockázatmegtartási és átláthatósági szabályok). Másrészt létrehozza az egyszerű, átlátható és egységes értékpapírosítási szabályrendszert, vagyis bizonyos feltételek teljesítése esetén a „jó minőségű értékpapírosítást”.

A rendelettervezet összességében komoly hangsúlyt helyez a befektetők tájékoztatására és a kockázatok megfelelő felmérésére.  A kockázatmegtartási szabályokon keresztül igyekszik megakadályozni a korábbi „keletkeztető és szétosztó” („originate and distribute”) modell újbóli megjelenését, vagyis azt, hogy az értékpapírosítás útján a bankok teljes egészében áthárítsák a hitelek kockázatát a hosszú távú befektetőkre. Fontos hangsúlyozni, hogy az előírásokat teljesítő „jó minőségű értékpapírosítás” sem jelenti az ügylet kockázatmentességét, kizárólag a kockázatok könnyebb átláthatóságát biztosítja.

A szerző, Fenyvesi Réka a Magyar Nemzeti Bank munkatársa.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Lazított az ATM-rendeleten a kormány
Herman Bernadett | 2025. június 6. 10:05
Mégis le lehet szerelni a bankautomatákat indokolt esetekben. Megoldódhatnak a „Duna Pláza” problémák.
Pénzügyi szektor Babaváró támogatás: véget ért egy korszak
Herman Bernadett | 2025. június 3. 16:40
  Áprilisban is pörgött a hitelpiac, vitték a személyi hitelt, a lakáshitelt, és a munkáshitel is jól fogyott. Az híres 5 százalékos THM-ű lakáshitelből viszont nem sokat folyósíthattak a bankok.
Pénzügyi szektor Varga Mihály bejelentette: így csap oda a jegybank a csalóknak
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 10:58
Kemény intézkedések jönnek.
Pénzügyi szektor Kamatstop-háború: keményen üzent a Nemzetgazdasági Minisztérium
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 08:56
Profitéhséget emlegetnek.
Pénzügyi szektor Börtönbe kell vonulnia Töröcskei Istvánnak
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 14:59
A Széchenyi István Hitelszövetkezet korábbi elnökét félmilliárdos kárt okozó hűtlen kezelésben találták bűnösnek. A korábbi ügyvezető is letöltendőt kapott, öt vádlottat felfüggesztettre ítéltek.
Pénzügyi szektor Nekimentek a bankok a kamatstopnak – megdöbbentő bejelentés érkezett
Privátbankár.hu | 2025. május 30. 16:47
Alaptörvény-ellenesnek nyilváníttatnák az intézkedést.
Pénzügyi szektor Egy átlagos magyar lakáshitel 5,7 millióval többe kerül, mint a szomszédban
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 09:44
Van rá magyarázat.
Pénzügyi szektor Friss tanulmány bizonyítja: Magyarországon csak a leggazdagabbak vagyona növekszik
Herman Bernadett | 2025. május 26. 10:15
Az elmúlt két évtizedben a magyarországi háztartások felső 10 százaléka, különösen a legfelső 1 százalék vagyonos réteg volt az, amelyik kiemelkedő ütemben növelte vagyonát, miközben a lakosság túlnyomó többsége ugyanolyan szegény maradt, mint korábban – írja a Blochamps Capital. 
Pénzügyi szektor Szeretne ingyenes bankszámlát? Most erre is van mód
Privátbankár.hu | 2025. május 26. 08:52
Több bank sem kér havi díjat, bizonyos feltételek megléte esetén.
Pénzügyi szektor Újabb taggal bővült a történelmi összefogás a biztosítási szakmában
Privátbankár.hu | 2025. május 20. 15:44
A magyar biztosítási piac egyik meghatározó szereplője, az UNIQA Biztosító is stratégiai megállapodást kötött a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségével (MBTSZ), tovább erősítve a szakma jövőjét formáló, példátlan összefogást.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG