Az egy számjegyű személyi jövedelemadó kérdésére majd 2017-ben kell visszatérni, és dönteni arról, mit tegyen a kormány az szja-csökkentés ügyében - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban.
Az interjúban Varga Mihály kifejtette: az egy számjegyű szja bevezetése 600 milliárd forint bevételkiesést okoz a költségvetésnek, de ha a gazdasági növekedés üteme nem változik, és sikerül az intézmények összevonásával az államapparátus méretét csökkenteni, akkor a mozgástér elérheti ezt az összeget.
|
Még 2020 előtt Lázár János néhány napja még úgy nyilatkozott: az szja egységesen 15 százalék lesz, mint idén – tehát nem csökken, nem közelítünk a korábban kitűzött 1 számjegyű cél felé. Varga Mihály ugyanakkor reméli, még 2020 előtt lehetőség lesz az szja ilyen mértékű csökkentésére, utalva arra, hogy a büdzsében jövőre 600 milliárd forint elkölthető többletjövedelem keletkezik, amiből elvileg megvalósítható lenne a lépés. |
Hozzátette: a kormány dönthet úgy, hogy a megtakarított összeget és a növekedés többletét csak az szja-csökkentésre fordítja majd 2018-ban, de akkor más területen - ideértve a béreket, a beruházásokat és az adósságcsökkentést is - nem lesz változás, ezt azonban 2017 tavaszán kell eldönteni.
A nemzetgazdasági miniszter az interjúban beszélt arról, hogy 2017-ben nagyobb adócsökkentéssel és beruházás-élénkítéssel lehet számolni, ezért jövőre kisebb mértékű lesz az adósságcsökkentés.
0 százalékos hiány
Varga Mihály elmondta azt is, most azt tudják garantálni, hogy a működési kiadások valóban nullaszázalékosak lesznek, a bevétel és a kiadás egyensúlyba kerül, amíg viszont vannak az országnak fejlesztései és beruházásai, addig nem tudnak teljes egészében, európai uniós értelemben is nullaszázalékos hiányt elérni.
|
Így se magas az szja? Az OECD egyik korábbi tanulmánya szerint a minimálbéresek nálunk látnak a legkevesebbet a pénzükből az összes vizsgált ország közül. Ráadásul nem is az szja magas, hanem együtt a sok tétel. Mi kellene ahhoz, hogy javuljon a helyzet? A Privátbankár korábbi elemzését itt olvashatja a témában >>>> |
Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) nyers politikai nyomásgyakorlásra használják a Magyarország elleni uniós eljárásokat, amihez a magyar baloldal tevőlegesen hozzájárult. 
