A Bónusz Brigád és az RSM DTM Hungary felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt egy évben jelentősen növekvő hazai közösségi vásárlási piac működésével kapcsolatban egyre gyakrabban merül fel a pénzügyi adminisztráció, az adózás mikéntjének kérdése. Ennek egyik oka, hogy az üzleti modell új, bő egy évvel ezelőtt gyakorlatilag még nem létezett Magyarországon.
A tanácsadó cég szerint így könnyen eshet bárki abba a hibába, hogy automatikusan a régebb óta létező, hasonlónak vélt marketing és értékesítésösztönző eszközök elszámolási, adózási módjához próbáljon igazodni. Ez azonban tévút, mivel a közösségi vásárlás sem az üzleti modellt, sem pedig a számviteli és adójogi megközelítést figyelembe véve nem áll közel a régről ismert pontgyűjtő, vagy kuponos akciókhoz.
Kalocsai Zsolt az RSM DTM Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a közösségi vásárlás során bónuszt vagy kupont vásárolunk, amely a kedvezményesen meghirdetett szolgáltatás későbbi igénybevétele, vagy a termék beszerzése során fizetőeszközként funkcionál. Az utalvány megvásárlásakor ugyanis pénzt cserélnek pénzhelyettesítő eszközre, ami az áfatörvény értelmében nem minősül gazdasági tevékenységnek, és ellenértékes ügyletről sem beszélhetünk.
Ráadásul a bónusz vagy kupon megszerzése ellenérték fejében önmagában sem termékértékesítésként, sem pedig szolgáltatásnyújtásként nem kezelhető, így a tranzakcióról számlát nem állíthat ki a bónusz vagy kupon értékesítője. Ha viszont a számla kiállítása mégis megtörténik, úgy az áfát be kell fizetni. A bónuszok/kuponok vásárlása egyébként a számviteli és az áfa szabályok értelmében az utalvány fogalomkörébe tartozik, függetlenül attól, hogy nyomtatott vagy elektronikus formában kiállított formájáról van szó. A vásárlást nyugtával bizonylatolni nem kell, azonban számviteli bizonylattal az ügyletet alá kell támasztani.
Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád alapító ügyvezetője rámutatott arra, hogy a tét pedig nem kicsi: a közösségi vásárlási portálok 3-3,5 milliárd forintos árbevételű hazai piacán olyan szolgáltatásokat és termékeket kezdtek értékesíteni a közelmúltban, amelyek új – eddig inaktív – vásárlói rétegeket vonzottak az online vásárlás piacára. Ennek eredményeként ez év augusztusáig a hazai lakosság 14-74 év közötti részének már 3,5 százaléka élt a közösségi vásárlás lehetőségével.
Kalocsai Zsolt arra is figyelmeztetett, hogy az ilyen akciók során az általános forgalmi adót érintő problémák, az engedmények számlázásának, illetve úgynevezett visszaszámlázásának a problémái a leggyakoribbak. A téves jogértelmezés ráadásul hibás számviteli nyilvántartásokhoz is vezethet, ez pedig összességében az akció sikerét és nyereségességét is befolyásolhatja.
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
