A dohányipari szereplők megbízásából a GfK Hungária 2004 óta vizsgálja a dohányipari termékek feketepiacának alakulását európai módszertan szerint. A legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy a feketekereskedelem arányának csökkenő tendenciája visszafordult, s az illegális kereskedelem újra növekedésnek indult.

Csökken a piac, de az állam bevételei így is nőttek

A hivatalos adatok szerint Magyarországon 2011-ben a dohányipari termékekből származó teljes árbevétel 500-510 milliárd forintot ért el. A költségvetésnek 287,2 milliárd forint jövedéki és 96,5 milliárd forint áfabevétele származott a dohánytermékek értékesítéséből. Az elmúlt évben 13,68 milliárd szál cigarettát és összesen 4387 tonna fogyasztási dohányt értékesítettek a hazai piacon. 2007 óta stagnál, illetve csökken a dohánypiac mérete, de emellett a dohánypiaci termékekből származó állami bevételek folyamatosan növekedtek. Az elmúlt másfél éves időszakban három jövedékiadó-emelésre került sor, ami több mint 20 százalékos adóemeléssel járt együtt. Mind az adózott, mind pedig az adózatlan piac alakulását jelentős mértékben befolyásolták az évente legalább kétszeri, a fizetőképes kereslet növekedését jelentősen meghaladó jövedékiadó-emelések, a 2012. január 1-jei áfaemelés, valamint a zárt közterületen való dohányzás teljes tilalmának bevezetése.

Dobozolnak

A GfK Hungária idén is az iparági szereplők megbízásából az Európai Unióban elfogadott módszertan alapján mérte fel a cigaretta feketepiacának arányát. Eszerint az utcán, illetve az utcai szeméttárolókban megtalálható üres cigarettás dobozok meghatározott útvonalon összegyűjtésre kerülnek az adott településre előírt darabszám eléréséig. Mivel cigarettás dobozok gyűjtése zajlik, a kutatás nem terjed ki a nem dobozban árusított fogyasztási dohánytermékekre.

A 2012. évi vizsgálat azt mutatja, hogy a korábbi évek fokozatosan csökkenő trendje megállt és az előrejelzéseknek megfelelően újra növekedett a külföldi vagy hamis termékek aránya.



Az eddig a feketekereskedelem által leginkább sújtott keleti országrészből (Szabolcs-Szatmár Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Hajdú-Bihar megye) fokozatos tevődik át az illegális forgalom a déli megyékre (Csongrád megye, Bács-Kiskun megye és Tolna megye). A megyéket illető fenti átrendeződés ellenére a régiós trendekben a kelet-nyugati mintázat a korábbi évekhez hasonlóan alakul: a Dunántúlon megtalált dobozok 1,86 százaléka nem adózott termék, míg a Dunától keletre ezek aránya 9,69 százalék. Azzal együtt, hogy a legtöbb külföldi termék még mindig ukrán, illetve fehérorosz eredetű, a déli megyékben a Szerbiából érkező cigaretták terjednek. A külföldről érkezett teljes cigarettamennyiség 29 százaléka származik manapság déli szomszédunktól, bár ez az arány korábban nem érte el a 20 százalékot.

A hamis márkajelzésű cigaretta termékek megjelenése 2011-ben vált először mérhetővé. Az adatok azt mutatják, hogy ezek aránya idén is a tavalyihoz hasonlóan 0,5 százalék körül alakul.

A mostani kutatásban a trafiktörvény hatása még nem is látszik

„Összességében elmondható, hogy az elmúlt évben a feketepiac zsugorodása megállt és 2012-ben újra növekvő tendenciát mutat a dohánytermékek fekete kereskedelme” – foglalta össze a vizsgálat eredményeit Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. „A kismértékű emelkedés mögött több ok húzódik meg. Egyrészt a növekvő adóteher miatt és fizetőképes kereslet hiányában a cigarettapiac csökken, és ezzel párhuzamosan a vágott dohány piaca nő, ám ez utóbbi szegmenst a kutatás nem vizsgálta. Másrészt a korábban leginkább érintett településeken – mint például Mátészalkán, Sátoraljaújhelyen, Szolnokon, Nyírbátorban – jelentősen csökkent a külföldi cigaretták aránya, és ezzel párhuzamosan az illegális fogyasztás más területek felé látszik eltolódni” – magyarázta a folyamatokat a szakember. „Érdemes azt is számításba venni, hogy a kutatási terepmunka május-június hónapokban zajlott, ezért a 2012-es kutatási eredményekben még nem tükröződik a júliusi jövedéki adóemelés hatása, illetve az elkövetkező időszakban várható további kihívások: az ismételt jövedéki adóemelés és a trafiktörvény hatásai jelentősen befolyásolhatják az illegális piaci kereskedelem alakulását” – árnyalta a kutatás eredeményeiből kirajzolódó képet Dörnyei Otília.