Kicsit borúsan látják a távoli jövőt
| A magyar társadalom évről évre zsugorodik, a Népességtudományi Kutatóintézet becslései szerint 2020-ra a magyar lakosság száma 9,7-9,8 millió fő körül mozog majd, 2050-re pedig 9 millió fő alá csökkenhet a magyar népességszám. Ezzel párhuzamosan az idősebbek részaránya lendületesen növekszik: 2013-ban a magyar társadalom 38 százaléka 50 éves vagy ennél idősebb. |
A GfK Hungária Piackutató Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének (FBI) értéke 2013 végére jelentősen megnőtt a 2012 végén mérthez képest, bár a 18-29, 30-49, és 50+ éves korosztályban adódtak eltérések.
A komplex fogyasztói bizalom az ötvenen túliak körében a legalacsonyabb. A család várható anyagi helyzetének javulását is a legidősebb korcsoport látja a legborúsabban, míg a fiatalok a legoptimistábbak.
Az ország egy év múlva várható helyzetét tekintve viszont már ellenkezőképpen alakulnak a várakozások: a 30-49 évesektől kissé lemaradva, az idősebbek közel 90 százaléka az ország helyzetének javulására számít, a fiataloknak viszont csak 72 százaléka ilyen bizakodó.
Közel 1,5 millió emberről van szó
„A demográfiai változások mellett érdemes az 50 éves és idősebb réteg gazdaságra gyakorolt hatását is megvizsgálni. Noha ez a korosztály hagyományosan kívül esik a legtöbb vállalat 18-49 éves korosztályban gondolkodó kereskedelmi célcsoportján, e csoport száma jelentősen növekedett az elmúlt években (ma az 50-59 éves korcsoport közel 1,4 millió főt jelent), ezzel együtt pedig fogyasztási mutatóik sem elhanyagolhatók” – mondta el Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.
Egyre aktívabbak
Az 50-59 évesek közel 20 százaléka rendelkezik megtakarítással, ami a legmagasabb arányt mutatja a társadalmon belül. A megtakarítások összege összefügg a kor emelkedésével, a korcsoportba tartozók által átlagosan megtakarított összeg 1-5 millió forint között szóródik.
|
| Az ország egy év múlva várható gazdasági helyzetét érintő várakozások alakulása a 18-29, 30-49 és 50+ korosztályokban, 2008-2013. Forrás: Fogyasztói Bizalom Index, GfK |
Emellett a banki kapcsolataikat tekintve is ez a legaktívabb korosztály és biztosítási termékekkel is ők rendelkeznek a legmagasabb arányban. Az előbbi tendenciákkal párhuzamosan javul az életminőség az idősebb korosztályban: a korábbi évek ezüstgenerációjánál ők gazdaságilag és életmódjukat tekintve is aktívabbak, eltérő a költési szerkezetük, kiegyensúlyozottabb a pénzügyi helyzetük.
Költekeznek
A fogyasztásukat tekintve is kifizetődő lehet az 50-59 éves korosztályra koncentrálnia a vállalatoknak, hiszen míg a napi fogyasztási cikkekre fordított kiadások folyamatosan csökkentek a 18-49 éves korosztályban, addig az 50-59 éves csoport költései dinamikusan növekedtek az elmúlt években.
A két korcsoport vásárlási szokásaiban is több eltérés látható: az 50-59 évesek kisebb értékben vásárolnak egy-egy alkalommal, azonban jóval többször látogatják az üzleteket a másik csoporthoz képest. A magasabb látogatási gyakoriságnak köszönhetően tudott magasabb költési intenzitást produkálni a csoport - jegyzi meg a GfK
Hol vásárolnak?
Az eltérő vásárlási szokások a boltpreferenciákban is tükröződnek. Az idősebbek szívesebben választják a diszkontokat és a hagyományos kereskedelmi csatornákat, így a többletköltés elsősorban a diszkontláncokban, a független kisboltokban illetve a szaküzletekben csapódik le. Az élelmiszerek és háztartási vegyi áruk esetében pedig gyakrabban választják a boltok saját márkás termékeit a márkázott termékekkel szemben.
Mire használják az internetet?
Az 50-59 éves generáció digitalizálódása terén szintén dinamikus fejlődés volt látható az utóbbi években. A GfK adatai szerint 2013-ban az 50-59 éves magyar lakosság már több mint fele havi szinten kapcsolódik az internetre.
Így már majdnem minden második 50 éves feletti nevezhető rendszeres internethasználónak. Az ezüstgeneráció tagjai azon túl, hogy az internetet e-mailek küldözgetésére, illetve közösségi oldalakon fotók megosztására használják, nagy gyakorlatra tettek szert az online térben: sokan pénzügyeiket is az internet segítségével intézik.
Online banki hozzáféréssel közülük tízből heten rendelkeznek – ami csak pár százalékkal alacsonyabb, mint a 15-59 évesek 73 százalékos átlaga. (Az online bankolás csúcstartói egyébként a 30-39 éves netezők, akiknek 80 százaléka használja valamelyik bank netbanki rendszerét.)
Azon ötvenévesek, akik rendelkeznek online banki hozzáféréssel, a fiatalabbakhoz hasonló gyakorisággal lépnek be – 44 százalékuk hetente – a fiókba, amely csak egy százalékkal alacsonyabb arány, mint a 30-49 évesek körében.
Miben vannak lemaradva?
Amiben némi elmaradás látható az idősebbek körében, az a mobil eszközök használata: az ötvenen túli online bankoló ügyfelek 85 százaléka kizárólag asztali gépen vagy laptopon használja netbankját, miközben a fiatalabb felhasználók 24 százaléka már részben vagy teljesen okostelefon, illetve tablet segítségével.
A GfK szerint meglepő, hogy az ötvenen túli internetezők a fiatalabbaknál nyitottabbak az online személyi kölcsön igénylésére. Bár igaz, hogy ez a korosztály e hiteltípus egyik fő célcsoportja, mégis nagyfokú digitális hajlamra utal körükben, hogy 40 százalékuk nyitott lenne online igénylésre, míg a fiatalabbak körében ez az arány érezhetően alacsonyabb.
Több biztosító is vállalja, hogy tizenkét hónapig nem emeli a lakásbiztosítási díjait. 
