Az új módosítások várhatóan október elején lépnek majd életbe. A Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára, Zsigó Róbert elmondása szerint ennek következtében javulni fog egyebek mellett a termékek hústartalma, valamint több péktermék összetétele is.

Nincs több géphús, kevesebb a só

A virsli és a párizsi esetében 40-ről 51 százalékra emelkedett a hústartalom alsó határa. A párizsi, a krinolin, a virsli és a parasztkolbász esetében csökkent a sótartalom, illetve elkészítették a szabályozást a szafaládékra vonatkozóan is. A csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM) használatát illetően az államtitkár elmondta: az érlelt kolbászhoz és szalámihoz, a parasztkolbászhoz és a téliszalámihoz tilos lesz ilyet felhasználni, más termékekben maximum 10 százalék lehet a géphús.

A kenyér sem lesz a régi

A sütőipari termékeket, így például a kenyerek, a vizes-, illetve tejes tésztából készült péksütemények, vagy a leveles tésztából készült finom pékárukat illetően kötelezővé tették az eddigi irányelveket. Ezen kívül összegyűjtötték a védett elnevezésű termékeket, szigorúbb előírások vonatkoznak ezentúl a mákos kalács, a császárzsemle, a sóskifli, a rongyos kifli, a leveles pogácsa, és a különböző ízesítésű búrkiflik készítésére is. Korábban a Nébih egyébként rengeteg pékterméket vizsgált, amiből nagyon soknál találtak problémát, ez adhatta az indokot a módosításra.

Azok a kenyerek, amik nevükben is utalnak az összetételükre (például a fehér, a félbarna, a rozs vagy a teljes kiőrlésű), mostantól szigorúbb ellenőrzésen mennek keresztül, illetve meghatározták a keverékek pontos arányát. Egy rozskenyérnek így minimum 60 százalékban rozsból kell készülnie, szemben az eddigi 40-nel. Az összetevők közé bekerültek az álgabonák, például a hajdina és az amaránt, amelyek egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének magas vitamin, fehérje és élelmirost tartalmuk miatt - mondta az államtitkár.