A kutatás szerint azok a háztartások, amelyek vásárolnak diszkontokban, a napi fogyasztási cikkekre (FMCG) fordított kiadásuk átlagosan 20 százalékát költik el ebben az üzlettípusban.
Az adatok szerint a diszkontok értékben mért piaci részesedése a teljes kiskereskedelmi forgalomból tavaly 16 százalék, az idén az első félévben viszont már 17 százalék volt.
A különböző diszkontláncok vásárlóközönsége eltér egymástól, de országos átlagban a kisvárosi és a 60 évesnél idősebb háziasszony vezette háztartások költenek az átlagnál többet ezekben az üzletekben.
A diszkontok a más üzlettípusokban is erős árversenyben lévő termékek, illetve a nem a szűkebb profiljukba tartozó frissáruk esetében nem, vagy alig olcsóbbak, mint az országos átlag. Más termékcsoportokban azonban akár 15 százalék feletti árelőnyt is kínálhatnak. A GfK adatai szerint érdemes például ásványvizet, csokoládét és joghurtot venni a diszkontokban, de átlagosan olcsóbb a feldolgozott hús, a tej, az étolaj és a sajt is az országos kiskereskedelmi átlagárnál.
A tanulmány külön vizsgálja azokat a háztartásokat, amelyek FMCG-költéseik nagyobb hányadát hagyják a diszkontokban, mint más üzletekben. A tavalyi évhez képest ezeknek a vásárlóknak a körében jelentősebb átrendeződés következett be, csökkent a magasabb és emelkedett az alacsonyabb jövedelmű háztartások aránya - közölte a GfK.
Mit érdemes a diszkontból beszerezni?
A magyar háztartások 85 százaléka szokott diszkontban vásárolni, a leggyakoribb vevők az alacsonyabb jövedelműek közül kerülnek ki - derül ki a Gfk Hungária Piackutató Intézet tanulmányából.
Tavalyhoz képest az uniós GDP 1,5 százalékot nőtt, szemben a magyar 0,2 százalékos növekedéssel. Negyedéves alapon az EU gazdasága sem bővült nagyot. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
