Az 1994-es szintre zuhant a törökországi idegenforgalom: májusban 34,67 százalékkal kevesebb külföldi turista érkezett az országba, mint 2015 azonos hónapjában - derül ki a török kulturális és idegenforgalmi minisztérium jelentéséből.
Nem mennek a magyarok
A kimutatás szerint a magyar turisták száma 48,51 százalékkal esett vissza. Míg 2014 májusában 8165 magyar utazott Törökországba, majd ez a szám a következő év azonos időszakában 12,54 százalékkal 9189-re nőtt, addig az idén májusban már csak 4731 magyar választotta úti célként Törökországot.
A magyar turisták száma áprilisban ennél is nagyobb mértékben, 55 százalékkal esett az egy évvel korábbihoz képest.
A statisztika alapján májusban összesen 2,49 millió külföldi érkezett Törökországba, míg egy éve 3,80 millió. A 2016. áprilisi számhoz képest a nyár közeledtével növekedés tapasztalható, a múlt havi adat 1,75 millió volt.
Se az oroszok, se a németek
A török vendégforgalom nagy részét korábban az orosz és a német turisták jelentették, akik száma májusban 91,82, illetve 31,50 százalékkal zuhant.
A legújabb adatok azért figyelemreméltóak, mert Törökország minden évben május és október között könyveli el turisztikai bevételeinek mintegy 70 százalékát - írta kedden a Hürriyet című török napilap internetes oldalán. Az újság arra hívta fel a figyelmet, hogy európai viszonylatban a nyári előzetes foglalások számában 40 százalékos a csökkenés.
A törökországi turizmust az Oroszországgal tavaly novemberben kialakult feszült viszonyon túl az veti vissza ennyire, hogy az utóbbi időben több terrortámadás is történt. Csak az ország turisztikai központjának számító Isztambulban az idén már három öngyilkos merényletet követtek el. Januárban tizenkét német turista vesztette életét, amikor az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet egyik terroristája felrobbantotta magát a történelmi városnegyed részét képező Sultanahmet téren, márciusban pedig három izraeli és egy iráni állampolgár halt meg az IÁ egy hasonló akciójában a metropolisz sétálóutcájában, az Istiklal sugárúton.
|
| A török nemzeti lobogó és az Aranyszarv Metróhíd az Európát Ázsiától elválasztó tengerszoroson, a Boszporuszon. MTI Fotó: Cseke Csilla |
Június 7-én a belváros Vezneciler kerületében a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezetből kivált Kurdisztáni Szabadság Sólymai (TAK) nevű szélsőséges kurd csoport hajtott végre autóba rejtett pokolgéppel öngyilkos merényletet a készenléti rendőrség két kisbusza mellett. Tizenegy török vesztette életét a támadásban, további harminchatan pedig megsebesültek.
Ezeket megelőzően jutott mélypontra Ankara és Moszkva közötti diplomáciai kapcsolat is, miután a török légierő tavaly november 24-én - légtérsértésre hivatkozva - lelőtt egy Szíriában harci szolgálatot teljesítő SzU-24-es orosz vadászbombázót. Az eset nyomán Moszkva gazdasági és vízumügyi szankciókat vezetett be Ankara ellen.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn levélben bocsánatot kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől az incidens miatt. Erdogan később, az esti böjttörő vacsorán tartott beszédében reményét fejezte ki, hogy "Ankara és Moszkva viszonya mihamarabb rendeződik, mivel a jelenlegi helyzet mindkét fél számára káros". Erről itt írtunk részletesen >>>>
Már szervezik a következő Zelenszkij-Trump találkozót – itt is megpróbálják elmagyarázni, miért nem hasonlít a háború a játszótéren civakodó gyerekekhez. 
