Néhány nappal ezelőtt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a webáruházat üzemeltető Alza.hu Kft.-vel szemben, mert úgy véli, hogy a vállalkozás Black Friday-akciója megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
A GVH azért indította az eljárást, mert valószínűsíti, hogy a vállalkozás jogsértést követett el azzal, hogy reklámfelületein azt a benyomást keltette a fogyasztókban, hogy a Black Friday idején történő vásárláskor kiemelkedő, akár 80 százalékos kedvezményekre is szert tehetnek. A GVH gyakorlata szerint egyes akciós időszakok, így a Black Friday vagy az első adventi hétvége kedvezményei jelentősen befolyásolják a fogyasztói döntéseket, magában hordozva a jogsértés veszélyét.
„A GVH kidolgozott gyakorlattal rendelkezik az árkedvezmények alkalmazása, különösen a Black Friday és egyéb időszakos akciók alkalmával alkalmazott kedvezmények tekintetében. Versenyfelügyeleti eljárása körében vizsgálta például az Extreme Digital 2015-ös Black Friday kampányát, melyben megállapította a jogsértést és 20 millió forint bírságot szabott ki.” – mondta el dr. Polauf Tamás, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezető partnere.
Mire célszerű figyelni a kereskedőknek az árkedvezmények alkalmazása során, hogy ne valósítsanak meg fogyasztóvédelmi jogsértést és így elkerüljék az ezzel járó magas bírságokat?
Az ár, mint a leginkább fogyasztó-befolyásoló tényező
A terméknek fogyasztói szempontból leglényegesebb tulajdonsága az ára. A fogyasztó döntését ezért az befolyásolja a legjobban ha az ár csökkenéséről szerez tudomást. Ez az oka annak, hogy az akció mértékét, vagyis a régi és az új ár különbségét és az ebből nyerhető megtakarítást tartalmazó reklámoknak van a legnagyobb ösztönző ereje.
A Magyar Éremkibocsátó Intézet ellen indított versenyfelügyeleti eljárásban a hatóság megállapította, hogy a fogyasztó döntési folyamatát befolyásolja már önmagában annak közlése is, hogy valamely ár kedvezményes, hiszen ez azt az üzenetet közvetíti a fogyasztó számára, hogy ez kedvező lehetőséget jelent az adott áru megvásárlására, mivel más körülmények között vagy időpontban nem ez az ár érvényesülne. A régi ár megjelölése már önmagában visszaélésre adhat lehetőséget. Ennek gyakorlatát a Penny Markettel szemben folytatott eljárásban alakította ki a GVH. Eszerint jogsértést valósít meg a vállalkozás, ha ténylegesen nem az általa meghirdetett akciós áron, hanem annál drágábban értékesíti az adott terméket.
A százalékos kedvezmény
Megvalósul a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat akkor is, ha ugyan a vállalkozás az akciós árnak megfelelően értékesíti termékeit, de a fogyasztó mégsem jut az elvárt megtakarításhoz, mert a vállalkozás valójában korábban sem alkalmazta a régi árként megjelölt magasabb árat. Kivétel, amikor új termék bevezető ára minősül kedvezményesnek, ekkor az akció utáni ártörténet igazolhatja a fennálló tényleges árkülönbséget. E tekintetben igen szigorú a GVH gyakorlata, hiszen akkor is megállapítja a jogsértést, ha ugyan a régi árként megjelölt magasabb ár ténylegesen alkalmazásra került, de nem közvetlenül az akciót megelőző időszakban, vagy csak kivételesen, illetve átmeneti jelleggel (pl. ésszerűtlenül rövid ideig, 1-1 napig). A jogsértés nem állapítható meg, ha a vállalkozás a kedvezményes árat a kereskedelmi forgalomban általában jellemző árhoz képest határozza meg – fejtette ki álláspontját a GVH a JYSK Kereskedelmi Kft.-vel szemben folytatott eljárás kapcsán.
Az időszakos árkedvezmény
A kedvezmény konkrét időszakra alkalmazása is jogsértőnek minősülhet egy esetleges versenyfelügyeleti eljárásban. Egyes időszakokban – így a karácsonyt megelőző vásárlási láz kezdetét jelző Black Friday idején – a fogyasztók az átlagosnál többet vásárolnak, de többet is szeretnének spórolni. Így a meghatározott időszakra vonatkozó kedvezmény arra sarkallja őket, hogy siessenek a vásárlással, ha megtakarítást akarnak elérni. „A GVH beszámolója szerint a legtöbb panasz azért érkezik, mert a vállalatok vagy nem alkalmazzák ténylegesen a hirdetett árkedvezményeket, vagy a promócióban szereplő termékek korlátozott számuk miatt hamar elfogynak. Erre tekintettel ítélte jogsértőnek a GVH a Media Markt Saturn Holding 2015-ös adventi bronz hétvégi promócióját és szabott ki 10 millió forint bírságot, valamint állapított meg jogsértést a Penny Market ügyben" – magyarázza dr. Polauf Tamás ügyvéd.
Az „akár-állítások” megtévesztő jellege
A kedvezmény mértékénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az a termékek hány százalékát érinti. Az Extreme Digital ügyben az alapozta meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, hogy a promóció szerint a fogyasztók akár 70 százalékos kedvezményt is elérhettek, a valóságban azonban a kínált termékek mindössze kevesebb, mint 1 százaléka volt elérhető a cég reklámjaiban megjelölt kedvezménnyel. A GVH gyakorlata szerint az „akár-állítások” akkor nem minősülnek megtévesztőnek, vagyis akkor jogszerűek, ha a promócióban szereplő kedvezmény a termékkínálat legalább 10%-át eléri.
Az „akár-állítások” mellett a „minden-állításnál” is különösen figyelmesen kell eljárni. A GVH megállapította, hogy a Media Markt magatartása azért is jogsértő, mert rádióreklámjaiban megtévesztő tájékoztatást nyújtott a promóció részleteiről, a hirdetettekkel ellentétben ugyanis az akció ténylegesen nem minden 20 000 forint feletti vásárlásra vonatkozott. A GVH gyakorlata értelmében a kifejezetten „minden” vásárlásra, termékre stb. ígért akciók, kedvezmények megtévesztők, ha a promóció valójában nem terjed ki minden termékre.
A kedvezményben szereplő termékek
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megállapítható, ha a reklám szövegéből a fogyasztó a vállalat tipikus termékeinek árcsökkentését várhatja, a valóságban azonban a kedvezmény nem terjed ki azokra. Ezt állapította meg a GVH az Extreme Digital ügyben, melyben a kampány szöveg szerint „Több száz termék vár rád…“ – azonban a reklámban megjelölt kedvezmény kizárólag olyan termékeknél volt elérhető, amelyek sem átlagáruk, sem pedig a jellegük alapján nem tekinthetők a vállalkozás által forgalmazott, vagy a reklámban megjelölt termékkört illetően tipikusnak.
„A készlet erejéig…”
Figyelemmel kell lenni végezetül arra is, hogy a GVH szerint a legtöbb panasz azért érkezik, mert az akcióban szereplő termékek hamar elfogynak. Ez azonban akkor sem mentesíti a kedvezmény alkalmazása alól a vállalkozást, ha a reklámban szerepel a „készlet erejéig” szlogen. Nem várható el ugyanis egy ésszerűen eljáró fogyasztótól sem, hogy tájékoztatás hiányában számoljon a kínálat várható alakulásával. A fogyasztónak nem kell tehát számolnia azzal, hogy elfogy a hirdetett akciós termék már a többnapos vagy többhetes promóciós időszak legelején. Ilyen készletproblémákra vonatkozóan állapított meg jogsértést, és szabott ki bírságot a GVH például a Lidl-lel szemben.
„A következő időszakban tehát érdemes kiemelt figyelmet fordítani a fenti szempontokra, annak érdekében, hogy a karácsonyt megelőző vásárlási láz ne csak a kereskedőknek, hanem a fogyasztóknak is hasznot hozhasson anélkül, hogy a GVH-bírságbevételei gyarapodnának. Tapasztalataink szerint, célszerű még a reklámkampányok sugárzása előtt szakemberrel megvizsgáltatni a kereskedelmi kommunikációt fogyasztóvédelmi szempontból, hiszen így töredék befektetéssel jelentős előny érhető el, ha nem kell a GVH borsos bírságait megfizetni” - mondta el a CHSH Dezső és Társai ügyvéde.
Elon Musk tőzsdei űrvállalata újabb, nem mindennapi lépésre készül. 
