Az Amazon Go-t a jövő boltjának nevezik - a felhasznált technológia alapján ez biztosan igaz, hogy a vásárlói élmény alapján is mondhatjuk-e ezt, az pedig hamarosan kiderül.
Hogyan működik?
Az üzlet egy klasszikus élelmiszer-bolt, nagyjából pont ugyanazt kapni, mint a versenytársaknál. A belépésnél a vásárlók a telefonjaik segítségével juthatnak át egy beléptetőkapun: az Amazon Go alkalmazást kell telepíteniük, ami az Amazon-fiókjukkal van összekötve. Az alkalmazás által generált QR-kódot kell bemutatni a kapu érzékelőjénél, és már kezdhetik is a vásárlást. Nincs bevásárlókosár és bevásárlókocsi - minek is lenne, ha úgysem kell bemutatni az árut a pénztárnál, egyből pakolhatunk a szatyorba, táskába, banyatankba, kinek mi a kényelmes.
Amikor a vásárló levesz valamit a polcról, az automatikusan bekerül az online Amazon-fiók bevásárlókosarába. Ha visszateszi a polcra, akkor kikerül onnan. Hogy a rendszer honnan tudja, mit veszünk meg és mit nem, azt csak nagy vonalakban árulja el a társaság. Az üzlet teljesen be van kamerázva, rengeteg gépi szem figyeli a tevékenységünket - nagyjából ennyit lehet tudni a háttérről. Az Amazon azt mondja, a kifinomult kamerás megfigyelés és a gépi tanulás adja a tudást - magyarán az Amazon technológiája minden egyes árucikket lát az üzletben, és képes azonosítani is őket anélküli, hogy valamiféle speciális chipet, RFID-azonosítót kellene ragasztgatni a termékekre.
Ha minden megvan, akkor a kijáratnál lévő kapukon keresztül lehet távozni - anélkül hogy akár csak a bankkártyánkat is elő kellene vennünk. Az Amazon-fiókunkban már regisztráltuk a fizetőeszközeinket, ezeket terheli meg automatikusan a rendszer az általunk összeszedett áruk ellenértékével.
Az Amazon videója így mutatja be a folyamatot:
Viszlát, Kasszás Erzsi?
A The New York Times a témában készített összeállítása emlékeztet: az Egyesült Államokban több mint 3,5 millió pénztáros dolgozott 2016-ban, ők most joggal félthetik állásukat az új technológiától. Az Amazon egyelőre azt mondja, nem elveszik az emberek munkáját, csak másfélét adnak nekik - olyan feladatokat, amelyek valóban hozzáadnak a vásárlás élményéhez, nem pedig "szükséges rosszak", mint a pénztárosok. A polcrendezés továbbra is emberek feladata, ahogy a polcok között tanácstalanul kószáló vásárlók is emberektől kérhetnek segítséget, ha nem tudják, merre van a baracklekvár. Az üzlet mellett pedig egy konyha is működik, ahol hús-vér emberek készítenek különböző ételeket, amelyeket szintén meg lehet venni a boltban.
Mivel nincsenek pénztárosok, meg kell oldani a korhatáros termékek értékesítésénél szükséges ellenőrzést is - ezt úgy oldják meg, hogy egy bolti alkalmazott ül a sörös-boros polcoknál, aki elkérheti a vásárlók személyijét még azelőtt, hogy leveszik a polcokról a piákat.
Lopni nem könnyű
A vásárlás élménye egészen újszerű: nem társul hozzá a pénztáraknál való sorbanállás vagy az önkiszolgáló kasszáknál gyakran előforduló vásárlói bénázás sem. Távozás után pár perccel már kapjuk is a számlát a telefonunkra.
Hogy mennyire működik pontosan a rendszer, mennyire lehet szándékosan vagy véletlenül átverni, az majd a gyakorlatban eldől. A Times újságírója az Amazon engedélyével megpróbált ellopni egy üdítőt - zacskót húzott rá még a polcon, aztán a kamerák elől megpróbálta a karjával elrejteni és úgy kivinni az üzletből, de simán kiszámlázták neki. A hátteret adó technológia pontos ismerete nélkül biztos nem lesz könnyű becsapni a rendszert.
Mi lesz ebből?
| Az Amazon nemrég vásárolta fel a Whole Foods láncot - ezzel húzta keresztül a Lidl nagy terveit a kontinensen >> |
Azt egyelőre nem tudni, mit akar kihozni a kísérletből az Amazon. Nem beszélnek arról, nyitnak-e további Amazon Go üzleteket a viágban máshol is. Meglévő Whole Foods üzleteikben elvileg nem tervezik bevezetni a technológiát. Van, aki szerint az Amazon más kereskedőknek adhatja majd el a technikáját, ha jól működik. Ami viszont biztos, hogy a vásárlóknak oda kell figyelniük: ahogy bankkártyával is könnyebben költünk el nagyobb összeget, mint készpénzzel, az új módszer még inkább költekezésre csábít: ha csak bepakoljuk a szatyorba a cuccokat és hazavisszük, még kevésbé szembesülünk azzal, mennyit költöttünk el, pedig "már megint nem is vettünk szinte semmit".
Nem ez az első eset. 
