A magyar háztartások fogyasztási kiadásai havonta fejenként 65 790 forintra rúgtak tavaly, ez a 2011. évinél 2,1 százalékkal alacsonyabb - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai tükör című kiadványában.
Az előzetes adatok alapján a háztartások élelmiszer-fogyasztása 0,6 százalékkal mérséklődött 2012-ben. A lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadások – amelyek az összkiadás több mint 27 százalékát teszik ki – reálértéken 1,3 százalékkal mérséklődtek.
Szinte mindenre kevesebbet költöttünk
A ruházat és lábbeli, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások fogyasztásának volumene mintegy 7 százalékkal csökkent, a legnagyobb mértékben - 8,1 százalékkal - pedig a szeszes italokra, dohányárukra fordított kiadások estek vissza. Ebben a jövedékiadó-emelés árnövelő hatásán kívül a vendéglátóhelyeken bevezetett erőteljes korlátozás, illetve tiltás, továbbá a munkahelyi ellenőrzések szigorítása is szerepet játszott a KSH szerint. A hírközlésre fordított kiadások volumene 2,5 százalékkal csökkent.
2012-ben a háztartások havi fogyasztási kiadásai közül csupán az egészségügyi kiadások emelkedtek, reálértéken 1 százalékkal.
A lakás vitte a pénzt a leginkább
A háztartások kiadásaiknak több mint felét, 51,7 százalékot lakásfenntartásra, háztartási energiára és élelmiszerre költötték, ezek közül is lakásfenntartásra és háztartási energiára fordították a legtöbbet, ami az előző évinél 0,7 százalékponttal nagyobb hányadot jelentett.
A háztartásoknak a napi szükségletek - az étkezés, a lakhatás, a munkába, az iskolába járás költségeinek - fedezése után a többi szükséglet kielégítésére már csak összes kiadásuk alig több mint 37 százaléka maradt, ez 2012-ben az elmúlt évihez képest 0,9 százalékponttal csökkent.
Nőttek a különbségek
A KSH az alsó és a felső jövedelmi ötödben is felmérte a háztartások fogyasztását. E szerint a háztartások összes fogyasztása 2012-ben nominálértéken a legalsó, vagyis a legszegényebb jövedelmi ötödben 34 479, míg a legfelsőben 123 388 forint volt. 2012-ben tovább nyílt az olló a legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévő háztartások között, ezt az is mutatja, hogy a családok fogyasztásának volumene az alsó jövedelmi ötödben sokkal nagyobb mértékben, 5,1 százalékkal csökkent, míg a legfelső ötödben csak 1,1 százalékkal.
Az alsó jövedelmi ötödben élők kiadásaik 61,8 százalékát fordítják a létfenntartáshoz szükséges rugalmatlan alapszükségleteik kielégítésére, így élelmezésre és lakásfenntartásra. A legjobb anyagi körülmények között élőknél ez 42,9 százalék volt 2012-ben.
A KSH felméréséből kiderült az is, hogy 2012-ben az előző évihez képest dinamikusabban, 5,6 százalékponttal nőtt a plazma- és az LCD-televízióval, 4,9 százalékponttal a hordozható számítógéppel, 3,4 százalékponttal a digitális fényképezőgéppel és 1,6 százalékponttal a mosogatógéppel ellátottság. A digitális fényképezőgépek és a laptopok elterjedtsége a középső jövedelmi kategóriákba (2., 3. és 4. jövedelmi ötödbe) tartozó háztartásoknál mért erőteljes növekedés következménye.
Az előfizetéses mobiltelefonok terjedési üteme csökkent 2011-hez képest (2012-ben 2,5, 2011-ben pedig 5,2 százalékpont volt). A kártyás mobiltelefonokkal való ellátottság kismértékben (1,1 százalékponttal) szintén csökkent, annak következtében, hogy előfordulása csak a legalsó ötödben nőtt, a többiben visszaesett.
Rezsire és ételre költöttünk minden második forintot tavaly
Kevesebb jutott ruhára és cipőre, gyógyszerre viszont többet költöttünk tavaly.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
