|
| (Fotó: Veszprem.hu) |
A tömörülést a három már működő rendszert irányító szervezetek vezetői, Perkovátz Tamás (soproni kékfrank), Leitold László (balatoni korona) és Horváth Tibor (Bocskai korona) hozták létre. Az egyesület első nyilvános bemutatkozását március végi, soproni szakmai rendezvényükön tervezik.
Céljuk, hogy kicseréljék tapasztalataikat, segítsék a saját és más utalványok biztonságos használatát, hatékonyságát, illetve a működési szabályok kidolgozását.
Az alapító okiratból
| Ezek a jogilag utalványnak számító készpénz-helyettesítő fizetőeszközök csak korlátozottan használhatóak fizetésre, mivel zárt körben használják őket: az akcióhoz csatlakozó helyi vállalkozások termékeiért és szolgáltatásiért lehet fizetni velük, így a jelenlegi szabályozási környezetben nem engedélykötelesek. |
Minden közösségnek jogában áll önmaga gyarapodását, boldogulását minden eszközzel előmozdítani a hagyományok megőrzése, a szülőföldünk értékeinek megtartása mellett. Kultúránk fenntartása és gyarapítása csakis erős gazdasági háttérrel lehetséges, melynek egyik eszköze a közösséget is építő saját fizetőeszköz – áll a szervezet alapító okiratában.
Az együtt élők egymás iránti bizalma komoly és növelhető tőke, amelyet a körükben használt fizetőeszköz fokoz, növelve a saját áruk, szolgáltatások iránti keresletet és a közösség összetartó erejét.
A tőke helyben tartása a cél
Az első hazai helyi pénz, a soproni kékfrank 2010 májusában került forgalomba. Tavaly indult a balatoni korona és a Bocskai korona. A helyi pénzek általában a helyi önkormányzatok, területfejlesztési szervezetek és valamely pénzintézet együttműködésével kerülnek forgalomba. A kibocsátók célja jellemzően a helyi pénzforgalom felgyorsítása, a tőke helyben tartása, emellett a fizetőeszköz egyfajta turisztikai attrakcióvá is válhat.
Akár 25 évre is ítélhetik hazájában a volt lengyel igazságügyi minisztert, akinek már a helyettese is Magyarországra menekült. 
