A mai fiataloknak és középkorúaknak bizonyára nehéz elképzelniük, hogy 20-30 év múlva nagy eséllyel nekik sem lesz egyszerű lépést tartani a jövő technológiai vívmányaival, akárcsak a jelen idősebb korosztályának.
Ha figyelembe vesszük a technológiai fejlődés ütemének szinte exponenciális növekedését, valószínű, hogy az idősebbeknek a jövőben még nehezebb lesz követni a folyamatos innovációk eredményeit.
Érzékelik a rohamos fejlődést, és tartanak tőle, hogy lemaradnak
A magyar 55 évnél idősebb korosztály nagyon is tisztában van vele, hogy a fejlődés megállíthatatlan: a kutatásban résztvevők 60 százaléka nyilatkozta, hogy a technológiai fejlődés elkerülhetetlen, ami bőven meghaladja az európai 41 százalékos átlagot.
Érzékelik tehát a tendenciát, hogy rohamléptékben jelennek meg újabbnál újabb eszközök és szolgáltatások, viszont az európai átlagnál (25 százalék) némileg jobban tartanak attól, hogy lemaradnak azok megismeréséről és mindennapos használatáról (30 százalék).
A legmodernebb eszközök használatában le vagyunk maradva
Hiába ismerjük el, hogy a technológiai fejlődés megállíthatatlan, a nyugat-európai országokhoz viszonyítva sokkal kevésbé tudunk haladni a korral. A könyvpiacot és az olvasást is jelentősen átalakító e-book olvasók és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások nagyon kis mértékben terjedtek el a magyar 55 évnél idősebb korosztály körében.
Míg itthon az ebbe a korcsoportba tartozók mindössze 6 százaléka rendelkezik ilyen eszközzel, addig például az ausztriai vagy holland idősek 21 százaléka. A tabletek esetében még szembetűnőbb a különbség: még mondjuk a holland idősek 55, és az osztrákok 42 százaléka élvezi ennek az újkeletű mobileszköznek az előnyeit, addig ez a magyar korcsoport 11 százalékáról mondható el. Ugyancsak jellemző adat, hogy a fejlett nyugat-európai országok mindegyikében több 55 évnél idősebb háztartásban van – a modernebb technológiának számító – laptop, mint desktop, míg Magyarországon ez az arány fordított.
Egy szűk réteg hajlandó többet költeni a fejlett technológiára
Az elkövetkező évek legnagyobb horderejű innovációjának számító Dolgok Internete (IoT) majdnem feleannyira ismert kifejezés a magyar idősebb korosztály számára (7,6 százalék), mint ugyanebbe a csoportba tartozó európaiak körében (14 százalék).
Érdekes adat azonban, hogy azon kevesek közül, akik tisztában vannak ennek az összekapcsolt ökoszisztémának az előnyeivel, majdnem kétszer többen (28,8 százalék) lennének hajlandóak többet fizetni az IoT-képes tulajdonságokkal bíró eszközökért, mint az európai társaik (15 százalék).
„Háború van”. 
