Tíz magyar fogyasztó közül hét (72 %) látja úgy, hogy országunk jelenleg gazdasági válságban van; többek közt ez is magyarázza a globális és európai átlaghoz képest nálunk alacsonyabb vásárlási kedvet. Amely azonban némileg javult a második negyedévhez viszonyítva: a magyarok második negyedévben mért 75 százalékához képest a harmadik negyedévi felmérés során kevesebben tartották válságosnak gazdaságunk helyzetét. Így emelkedett azok aránya is, akik szabadon elkölthető pénzükből vásárolnak – derült ki a Nielsen felméréséből.
Borús a hangulat Európában
Ha a világ egyes részeit nézzük, az európai megkérdezettek ítélték meg legkritikusabban országuk gazdaságának helyzetét. Földrészünk harmincegy vizsgált országa közül tizenkettőben a válaszadók több mint háromnegyed része ítéli meg úgy, hogy hazájában válságos a gazdaság helyzete. Arányuk legnagyobb Olaszországban és Horvátországban (96-96%), valamint Szlovéniában és Ukrajnában (88-88%). Említést érdemel a franciaországi 87 százalékos mutató is.
Más régiók néhány országában is meghaladja a 75 százalékot azok aránya, akik gazdaságukat válságban látják. Ilyen például Venezuela (91%), Argentína és Dél-Korea (87-87%), Egyiptom (85%), valamint Pakisztán (77%).
Spórolnánk, felújítanák a lakást, ruházkodnánk – csak nincs miből?
Amíg nálunk a válaszadók egyharmadának (33 %) nem marad szabadon elkölthető pénze, addig Európa harmincegy vizsgált országában csak átlag 19 százalék nyilatkozott így. Ez a helyzet alig változott a második negyedévben mért hazai 32, és európai átlag 20 százalékhoz viszonyítva.
A kérdésre, hogy miután fedezte létfenntartási költségeit, mire akarja költeni megmaradó pénzét, nálunk a harmadik negyedévi felmérés eredménye szerint legtöbben félretesznek (27%). További sorrend: felújítják lakásukat (23%), hitelüket, kölcsönüket törlesztik (22%), új ruházati cikket vásárolnak (21%), otthonon kívüli szórakozást, továbbá nyaralást/utazást terveznek (18-18 %) vagy új informatikai eszközöket szereznek be (16%).
A fentiek mellett 10 százaléknál kisebb azok aránya, akik részvényben vagy befektetési alapban, illetve nyugdíjalapban gondolkodnak.
|
| Forrás: Nielsen |
A második negyedévhez képest majdnem mindegyik költési/vásárlási szándékot többen nevezték meg. Legnagyobb mértékben a lakás korszerűsítése, a ruházati cikkek és számítástechnikai termékek említése nőtt, egyaránt 4 százalékponttal, egyik negyedévről a másikra. Csökkent viszont azok aránya, akik szabadon elkölthető pénzüket hitel törlesztésére fordítják, és a nyaralást/utazást tervezőké is.
Mások vagyunk
A magyarokétól eltérő vásárlási szándékokat mutatnak az európai átlagos mutatók. Bár a harmincegy ország válaszadói közül szabadon elkölthető pénzükből legtöbben félretesznek (36%), második helyen a ruházati cikkek vásárlása (32%), harmadikon a nyaralás/utazás következik (30%), majd a hitel, kölcsön törlesztése (25%), otthonon kívüli szórakozás (24%), lakás felújítása, illetve felszerelése (23%), valamint modern technológiai termékek vásárlása (17%). Említést érdemel, hogy a válaszadók több mint 10 százaléka tervez részvényt venni, továbbá befektetési vagy nyugdíjalapba befizetni.
Nem aggódunk a hitel és kölcsön miatt
Ami a fogyasztók aggodalmait illeti: világszerte átlagosan a gazdaság és a munkahelyek biztonsága okozza a legnagyobb gondot a megkérdezetteknek, a harmadik negyedévi felmérés eredménye alapján.
Magyarországon a válaszadók 28 százaléka tartja első vagy második legnagyobb gondjának a gazdaság helyzetét, ahogyan hitelét, kölcsönét is. Amíg azonban a gazdasággal kapcsolatos mutató a második negyedévhez képest 5 százalékponttal nagyobb, addig a hitel és kölcsön miatt nagyon aggódók részaránya 8 százalékponttal csökkent.
Kisebb lett nálunk a munkahelyek biztonságát első vagy második legnagyobb gondjuknak tartók aránya is: 29 százalékról 27-re csökkent, egyik negyedévről a másikra.
Hazánkban az első és második legnagyobb gondot okozó, sokak által említett dolgok további sorrendje a harmadik negyedévben: egészség (18%), emelkedő élelmiszerárak (16%), gyerekek képzése és jólléte (15%).
Európában a vizsgált harmincegy ország átlagában a harmadik negyedévi megkérdezés sorrendje: Munkahelyek biztonsága (21%), gazdaság helyzete (20%), háztartási energia számláinak emelkedő összege (19%), egészség (17%), gyerekek képzése és jólléte, valamint emelkedő élelmiszerárak (12-12%).
Rezsicsökkentés vs. terrorizmus
Figyelemre méltóan eltér az európai átlagtól a magyarok véleménye a háztartási energia áránál, továbbá a terrorizmusnál. Ugyanis amíg a háztartási energiaárak növekedése az európai megkérdezettek átlag 19 százalékának első vagy második számú gondja, addig hazánkban mindössze 6 százaléknak. A terrorizmust Európában a válaszadók átlag 9 százaléka nevezte meg első vagy második legnagyobb gondjának, míg nálunk csak 1 százaléka.
Mire költenek?
Ha a vizsgált hatvan ország átlagát nézzük, akkor a fogyasztók általában óvatosan nyilatkoztak vásárlási terveikről. Ennek fő oka, hogy átlagosan a válaszadók 54 százaléka válságosnak tartja országa gazdaságát a harmadik negyedévben.
Összességében 1-1 százalékponttal nőtt azok aránya, akik a megélhetési költségeik fedezése után megmaradó pénzből félretenni szándékoznak (49%), nyugdíjas éveikre kívánnak spórolni (12%) vagy nyaralásra, utazásra fordítanának pénzükből (36%).
Globálisan a megkérdezettek nagyjából egyformán átlag egyharmada új ruházati cikket venne (34%), illetve otthonon kívüli szórakozásra adna ki pénzt (31%). Mindkét mutató ugyanakkora, mint a második negyedévben.
Az összes válaszadó egynegyed része új technológiára költene; 2 százalékponttal kevesebb, mint a második negyedévben. Viszont a második negyedévhez viszonyítva ugyanúgy a válaszadók negyede törlesztené kölcsönét vagy hitelét.
A magyarországihoz hasonló a világátlag azoknál, akik korszerűsítik lakásukat (22%). Viszont világszerte jóval többen fektetnek be részvénybe vagy befektetési alapba (20%).
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 1,45 pontos nyitás után erősödött hétfőn kora délutánig.
