Mi is többször összeszedtük már, hogy mire kell figyelni egy gyanús termékbemutató kapcsán és mik a leggyakrabban elkövetett átverések, de nem árt felhívni újra a figyelmet: ne dőljünk be!
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) most összesen tíz versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálta a termékbemutatókon tevékenykedő vállalkozások gyakorlatát az elmúlt öt évben, és elsősorban e termékbemutatók keretében is elhangzott tájékoztatások tartalma, és nem a helyszíni értékesítés miatt állapított meg jogsértést több esetben is, illetve sújtotta bírsággal e magatartásokat.
Egy esetben állapította meg a GVH, hogy a bemutató előadások rendjének, felépítésének kifejezetten az volt célja, hogy a fogyasztót lehetőleg a szerződés azonnali megkötésére késztessék, korlátozott ideig fennálló állítólagos árkedvezményeket ígérve.
A GVH joggyakorlatában leggyakrabban üdülési jogok, valamint orvostechnikai eszközök népszerűsítése volt a termékbemutatók, illetve az értékesítések tárgya. A GVH jelenleg is kiemelt jelentőséget tulajdonít az időben megosztott üdülőhasználati jogok (time share) eladásával összefüggő magatartások vizsgálatának. Egy árubemutatón hitelterméket értékesítő pénzügyi intézet gyakorlatáról pedig megállapította, hogy az adott áruhitel ajánlása a jogsértő szóbeli tájékoztatásokon alapuló értékesítést támogatta.
A GVH a felelősség megállapításakor a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben főszabályként megjelenített „érdekelvet” alkalmazza, így azon vállalkozás felelősségét állapítja meg, amelynek közvetlen érdeke a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése vagy eladásának ösztönzése. Az érdekelv alapján – a körülményektől függően – a GVH felelősnek találhatja a termékbemutatót szervező, azt megvalósító vagy a hitelt nyújtó vállalkozást is jogsértő magatartása miatt.
Mi is többször összeszedtük már, hogy mire kell figyelni egy gyanús termékbemutató kapcsán és mik a leggyakrabban elkövetett átverések.
Nem vették át, visszatért. 
