Új korszak kezdődik: így lesz kiállítóterem a boltokból

Kétmillió négyzetméternyi pláza tűnik el

Egy friss holland elemzés szerint az országban 2020-ra a kiskereskedelmi egységek 17-21 százaléka fölöslegessé válik, és több mint kétmillió négyzetméternyi áruház, bolt és bevásárlóközpont zár be örökre. Az előrejelzés szerint, míg az online kereskedelem részaránya háromszorosára nő az évtized végére, addig az offline kereskedelem súlya ezzel párhuzamosan csökken – idézi a tanulmányt a motivator.ma. Az elemzés szerint a változások elkerülhetetlenek, és azok a kereskedők, akik nem képesek időben váltani, eltűnnek a színről.

Új funkciót kell találni a városközpontoknak

Hasonló következtetéseket vont le a brit Centre for Retail Research kutatóközpont tanulmánya is Angliára vonatkozóan. Felmérésük szerint a bevásárlóutcák üzletsorain drámai mértékű lesz az átalakulás.

Az elkövetkező öt évben Wales és Észak-Anglia boltjainak 29 százalékára kerülhet lakat, de még London esetében is közel tíz százalékos lesz a boltbezárások mértéke. Ezzel párhuzamosan 316 ezer munkavállaló kerül majd az utcára.A tanulmány szerzője, Joshua Barmfield professzor szerint a vásárlás teljesen átalakul: az emberek először átböngészik a webáruházakat, aztán jó esetben betérnek az üzletbe, és miközben az árut nézik, okostelefonjukon ár-összehasonlítást végeznek, és termékkritikákat böngésznek. A boltokat gyakran már ma is kiállítóteremként használják a fogyasztók, bemennek, hogy megvizsgálják az árut, de mivel az interneten olcsóbb, ott vásárolják meg. 

Kihalnak a városközpontok

Közben a bevásárlóutcákon egyre több a kiadó üzlet. Míg 2008-ban az üresen álló üzletek aránya csupán öt százalék volt, mára ez az arány 14 százalék lett, és öt éven belül minden negyedik üzlet üresen fog állni, még a főutcákon is.

A kiüresedő bevásárlóutcák és városközpontok kezelése óriási kihívást jelent majd a kormányzatnak és a városok vezetésének is, de az igazi problémát az alacsonyabb jövedelmű városrészek bezáró üzletei jelentik majd, amelyek gettósodási folyamatokat is elindíthatnak. A tanulmány egy több mint száz milliárd forintos programra is javaslatot tesz, amelynek segítségével a kiüresedő városközpontoknak új funkciót lehet találni.

Több elmélet van rá, hogy mi lesz ebből

De nem csak Európában szembesülnek a kihaló városközpontokkal. Amerikában már egyenesen a bevásárlóközpontok haláláról cikkezik a Forbes magazin. A Financial Times szerint az elkövetkező öt évben a plázák 15 százaléka bezár Amerikában, és a webáruházak térhódításával egy ötven éves sikertörténet ér gyászos véget.

A várostervezők egyelőre vitatkoznak, azon, hogy mivel jár majd a bevásárlóközpontok megszűnése. Egyesek szerint a szuburbanizáció megtorpanhat, és újra a városközpontok és belső kerületek újjáéledése lesz tapasztalható, míg mások vitatják az „Új urbanizáció” elméletét. Szerintük a peremkerületi bevásárlóközpontok éppen, hogy egy élhetőbb agglomeráció megteremtését teszik lehetővé.

A webáruházak is versengenek

Míg a fejlett államokban az online kereskedelem részaránya tíz százalék körül van, addig idehaza ez alig három százalék, de a bővülés nálunk is dinamikus. 2008-ban a hazai webáruházak bevétele még csak 60 milliárd forint volt, addig 2013-ban már 200 milliárd feletti bevételt várnak.

Noha a változás egyértelmű nyertesei az online webáruházak, a technológia fejlődése itt is rendkívül gyors alkalmazkodást kényszerít ki. Míg korábban a webáruház önmagában piacot jelentett, ma már az okostelefonok térhódításával és az egyre tőkeerősebb piaci szereplők megjelenésével megváltozott a helyzet. Ma már csak azok a webáruházak maradnak fenn, amelyek keresőoptimalizálása, webergonómiája tökéletes, és mobilnézettel is rendelkeznek. 

A fejlett államokban az internetes keresések több mint fele már okostelefonról indul, és hazánkban is több milliósra duzzadt az okostelefont használók aránya. Amelyik webáruház nem vált időben, hamarabb eltűnik, mint a bevásárlóközpontok.