A pecsét garanciát jelent arra, hogy a termék rendszeresen ellenőrzött magyar feldolgozótól került a boltba, és jó eséllyel azt is jelenti, hogy a termék alapanyaga is magyar volt. A fogyasztók szempontjából ez azért fontos, mert a magyar sertéseket a mai napig gabonaalapú takarmányon hizlalják, ez pedig döntő módon befolyásolja a hús minőségét. „A mesterséges tápokon nevelt malacok húsa vizenyősebb, sütéskor sokat veszít súlyából, és a gabonával etetett állatokéhoz képest íztelen: hiányoznak belőle azok a zamatok, amiket a magyar közízlés sertéshúsként azonosít” – mondja Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke.
|
| (Fotó: Wikimedia Commons) |
A hazai alapanyag nemcsak a takarmány minősége miatt, hanem az utaztatás miatt is fontos. Az importsertések ugyanis általában élőállatként érkeznek az országba, a hosszú utaztatás pedig rendkívüli módon megviseli az állatok szervezetét. Az ilyen állatok hidegben átfagyva, melegben kiszáradva, de mindenképpen legyengülve, stresszes állapotban kerülnek a vágóhidakra, mert arra sehol sincs kapacitás, hogy a vágás előtt pihentessék őket. Húsuk ezért kevésbé lesz omlós, mint a kisebb távokon szállított magyar állatoké. Így nemcsak a zamatosabb íz, de a jobb állag is amellett szól, hogy a magyar húst válasszuk - írják.
Az egy hónapos integrált kampány a 360 plakát mellett rádiós és televíziós PR-riportokkal, sajtó- és online felületeken elhelyezett PR-cikkekkel, valamint bannerekkel operál, amelyek a www.vöröshús.hu oldalra mutatnak.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
