A Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) szerint, amennyiben a rendelet a minisztérium által vitára bocsájtott formájában lép életbe, úgy jövő januártól akár 70 százalékkal is drágulhat a közétkeztetés Magyarországon. A szövetség véleménye szerint a menzareform ebben a formában nem átgondolt, hiszen ilyen arányú költségnövekedést sem az önkormányzatok, sem pedig a szülők nem tudnak majd finanszírozni.
A Magyar Közétkeztetők Szövetsége támogatja a szaktárca közétkeztetési reformra vonatkozó elképzeléseit, de a szakmai szervezet véleménye szerint számos ponton finomítani kell a januárjától tervezett táplálkozás-egészségügyi előírásokat. A rendelettervezet az MKSZ véleménye szerint számos olyan elvárást tartalmaz – mint a naponta kötelezően biztosítandó élelmiszerek köre, vagy a felhasználható alapanyagok korlátozása –, amelyek túlzott anyagi terhet rónának az önkormányzatokra és a szülőkre. Dr. Tettinger Antal, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének elnöke elmondta, számításaik szerint ha a rendelet változtatás nélkül lép életbe, akkor 70 százalékkal is drágulhat a közétkeztetés, hiszen a rendelettervezetből adódó többletköltségeket a közétkeztető cégek már nem tudják magukra vállalni.
„A költségek növekedése a családok pénztárcájára is hatással lesz, a változás gyermekenként átlagosan havi 5.000 forinttal növelheti a szülők terheit. Ez az összeg a hátrányosabb helyzetű településeken pedig akár a havi 10.000 forintot is elérheti majd, hiszen itt ma jóval alacsonyabb étkezési normából gazdálkodnak az önkormányzatok” – fejtette ki a szövetség elnöke.
Baj van a gyerekek ételkedvenceivel
Az MKSZ szerint a költségnövekedés mellett jelentős problémát jelent, hogy a gyermekek ízlésvilága egyáltalán nem találkozik a rendelettervezetben megfogalmazott egészséges ételekével. Dr. Tettinger Antal szerint egészen extrém elgondolás, hogy míg a tradicionális magyar konyha ízei és ételei túlzottnak talált olaj-, só- vagy zsírtartalmuk miatt nem lesznek adhatók a közétkeztetésben, addig a szójás és alacsony hústartalmú felvágottakat továbbra is kínálhatják majd a hazai menzákon. Így például a rántott húst, a túrógombócot, vagy szalámiféleségeket nem lehet majd januártól a közétkeztetésben adni, de a párizsi és a virsli is maradhat a konyhákon.
Az MKSZ a tervezett táplálkozás-egészségügyi változtatások fokozatos bevezetését javasolja, olyan felvilágosító programok megvalósításával, amelyek hozzájárulnának a gyermekek ízlésének formálásához is. A fokozatos átállás a szövetség álláspontja szerint segítené az élelmiszeralapanyag-gyártók alkalmazkodását is az elvárásokhoz, hiszen a hazai vállalatok által készített termékek 99 százalékban nem felelnek meg a rendelet által támasztott követelményeknek.
A Magyar Közétkeztetők Szövetsége a mostani egyeztetésen hosszú távú együttműködését és szakmai partnerséget ajánlott a minisztérium menzareformjához, továbbá a felvilágosító és egészségnevelő kampányok szervezésében. A szervezet álláspontja szerint a legjobb kormányzati törekvések hatékonysága is megsokszorozódhat, amennyiben kiegészülnek az ágazat szereplőinek összehangolt lépéssorozatával.
Ahogy közeleg az év vége, úgy lesz egyre kisebb az éves GDP-növekedés. A külkereskedelem is szűkült, különösen Európa irányába. 
