Itt van a város, vagyunk lakói
Az épített lakások száma a növekedés ellenére alacsony, a válságot megelőző 2008. év első félévében használatba vett lakások 29%-ának felel meg. Az új lakások számának alakulása jelentős területi különbségeket mutat. A 2013. év első félévével összevetve idén eddig 18%-kal kevesebb lakás épült a megyei jogú városokban és 66, illetve 47%-kal több a kisebb városokban és a községekben. A fővárosban ugyanekkor 16%-kal nőtt az átadott lakások száma.
Maradunk itt, neve is van: Budapest
Az összes lakás több mint fele (1660) Közép-Magyarországon épült. Ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg számottevő építési tevékenység, itt meghaladta a 400-at a használatba vett lakások száma. Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön csökkent a lakásépítés (39, illetve 67%-ra).
Házakon rések, azon kilépnek
Az év első hat hónapjában kiadott új lakásépítési engedélyek száma 23%-kal meghaladja a használatba vett lakásokét. A 4009 kiadott építési engedély 18%-kal több, mint a megelőző év azonos időszakában, azonban a 2008. I. félévi mennyiséghez viszonyítva még mindig alacsony, annak egyötödét sem teszi ki. A kiadott új építési engedélyek alapján 2308 lakóépület és 2560 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 11, a nem lakóépületeknél 10%-os növekedést jelent.
Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 54, a többszintes, többlakásos épületeké 42%. A lakóparki lakások aránya változatlanul 2%. 2014 első felében a használatba vett lakások átlagos alapterülete 98 négyzetméter volt, ez 2 négyzetméterrel kevesebb, mint korábban.
A cím és az alcímek Cseh Tamás Budapest című számából származnak.
Frederiksen szerint nincs középút. 
