|
A klímaváltozás betette a lábát a nyaralók piacára azzal, hogy az éven belül sokkal hosszabb ideig tart a nyári időjárás - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely az eladó nyaralók iránti keresletet és az idei árak alakulását vizsgálta.
Egyre hosszabb a nyár
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: “A hétvégi házaknál, nyaralóknál ingatlanpiaci szempontból problémás, hogy sokan jellemzően csak jó időben, legfőképp a nyári hónapokban tudják használni azokat, ám ez változni látszik az időjárás miatt. A hivatalos meteorológiai statisztikák szerint ugyanis tavaly áprilisban, májusban és szeptemberben is több volt a napsütéses órák száma, mint 1981 és 2010 közötti időszak nyári hónapjaiban. Ráadásul 1901 óta az idei nyár volt a második legmelegebb. Összességében hosszabb ideig használhatók a nyaralók, emiatt pedig felértékelődnek ezek az ingatlanok, ami az elmúlt években egyre erősödő keresletnek is lökést ad”.
Az ingatlan.com elemzése szerint az idei év első nyolc hónapjában az eladó nyaralók iránti kereslet éves szinten 8 százalékkal nőtt. A 2016 és 2019 közötti időszakban januárhoz képest májusban 40 százalékkal volt nagyobb a kereslet, a nyári hónapokban látott érdeklődés pedig 36-73 százalékkal haladta meg az év eleji szintet. Balogh László elmondta, a nyári hónapoknál kézenfekvő a kereslet felfutása, de sok vevőjelölt már korábban piacra lép és keresi az eladó nyaralókat.
Drágulás a szezonban - mi várható a jövőben?
Az erős kereslet a kínálati árakon is látható. Az országszerte meghirdetett nyaralók átlagos négyzetméterára május és szeptember eleje között 5 százalékkal nőtt. Balogh László azonban kiemelte, ez országos átlag, a különböző régiók között jelentősek a különbségek. A Balaton környékén a siófoki térségben például ugyancsak 5 százalékkal 570 ezer forintra, Balatonalmádi környékén 2,4 százalékkal 420 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár, míg a tapolcai térségben 5,4 százalékkal 288 ezer forintra emelkedett. A Tisza-tó környékén 3,3 százalékos drágulás ment végbe idén nyáron, így 125 ezer forintra rúgott a nyaralók négyzetmétere.
A Velencei-tó térségében erőteljesebb drágulás következett be, 10 százalékkal 422 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár. Balogh László szerint ebben szerepet játszik az is, hogy a Velencei-tó környéki ingatlanok már nem csak nyaralóként, hanem a főváros közelsége miatt állandó lakásként, kvázi agglomerációs ingatlanként is kapósak.
Az előrejelzést ismertetve Balogh László elmondta: ha a következő években is hasonlóan alakul az időjárás és hosszabb ideig lesz jó idő, az tartósan erős keresletet eredményezhet a nyaralók piacán. Ehhez pedig hozzájárulhatnak a különböző nyaralórégiókban tervezett fejlesztések is.
A kizárólagosság sérti a szolgáltatásnyújtási szabadságot. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
