A használatba vett lakások számának 15 százalékos emelkedése többéves, folyamatos visszaesésnek vetett véget. Az év során felépített lakások száma azonban továbbra is alacsony, a válságot megelőző 2008-as adatok alig egyötöde. A 2013-as adatokkal összevetve idén a kisebb városokban 24, a községekben 21 százalékkal több lakás épült. A megyei jogú városokban mindössze 3 százalékos volt az emelkedés, és Budapesten is az átlagos alatt maradt (13%). 

Jó régiós adatok jöttek

A dunántúli régiók mindegyikében átlagot meghaladó, Közép-Magyarországon az átlagossal egyező a növekedés üteme, a keleti régiókban pedig általában csökkent a lakásépítés. A kivételt jelentő Észak-Alföldön a fellendülés egyetlen településre korlátozódik: Debrecen 573 új lakásával a teljes régió lakásépítésének több mint felét teszi ki.A 2014-ben kiadott 9633 új lakásépítési engedély 28 százalékkal több az előző évinél. 

Minden település-típusban és minden régióban több lakás építését tervezik, mint 2013-ban. Az összes engedély 39 százalékát Közép-Magyarországon, 27 százalékát Nyugat-Dunántúlon adták ki. Győr-Moson-Sopron megyében 2122 új lakás építését engedélyezték, többet, mint Budapesten vagy Pest megyében. A Győr-Moson-Sopron megyében mért 58 százalékos növekedés lényegében három településre koncentrálódik: Győrben 678, Sopronban 373, Rajkán 371 új engedélyt adtak ki. Kisebb volumenű, de hasonló arányú volt a lakás¬építési engedélyek számának emelkedése Hajdú-Bihar (58%) és Somogy (57%) megyében, ahol elsősorban a Debrecenben és Siófokon engedélyezett új lakások (345, illetve 225) indokolják a növekedést.

Átalakult az építtetői kör

Tavaly az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 59 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig 40-ről 39 százalékra mérséklődött. Budapesten az összes lakás 59 százalékát építtették vállalkozók. A tárgyidőszakban 180 lakás épült önkormányzati megbízásból.
Az új lakások építési célok szerinti megoszlását jellemzi, hogy a saját használatra épült lakások aránya nőtt (53-ról 56 százalékra), az értékesítésre épült lakásoké (43-ról 41 százalékra) csökkent, bérbeadásra 4% épült. Kivitelezői csoportok szerint a jogi személyiségű gazdasági társaságok a használatba vett lakások 65, az egyéni vállalkozások 30 százalékát építették.

Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 57-ről 56 százalékra, a többszintes, többlakásos épületeké 39-ről 35 százalékra csökkent, a lakóparki lakásoké 1-ről 7 százalékra nőtt. 2014-ben a használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 m2 volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Az új lakások 40 százaléka 100 m2-esnél nagyobb, 30 százaléka 60 m2 alatti.

Meg is szűntek a lakások

A vizsgált időszakban 1724 lakás szűnt meg, ebből 315 önkormányzati tulajdonú volt. 227 üdülőépületben 297 üdülőegységet építettek, és 313 üdülőépületben 432 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 5 százalékkal csökkent, az engedélyezetteké 37 százalékkal nőtt. Az új üdülők átlagos alapterülete 94 m2, 7 m2-rel nagyobb, mint az előző évben.

A kiadott új építési engedélyek alapján 5132 lakóépület és 5033 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 15 százalékos bővülés, a nem lakóépületeknél 6 százalékos visszaesés. A nem lakóépületek közül 5 százalékkal nőtt az ipari épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági és a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 27, illetve 21 százalékkal csökkent.