Varga Dénes, a független Építési Piaci Prognózis 2023. című kutatás kutatásvezetője szerint a visszaesés részben az 5 százalékos áfa kivezetésével magyarázható, hiszen az új lakásokra vonatkozó áfakulcs jövőre ismét 27 százalékra emelkedik. Az újlakás-építéseket azonban vélhetően visszaveti majd a kereslet csökkenése is, hiszen a kedvezményes áfakulcs hatására sokan előrehozták a későbbre tervezett lakásvásárlásaikat.
Ugyanakkor a közgazdász arra is rámutatott: a jelenlegi családtámogatások - például a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) - 2022 után is elérhetőek lesznek, és a bérek további növekedésére is számítani lehet, ami megalapozhat 2022 végétől egy egészséges ütemű, lassú növekedést az újlakás-piacon.
Elszabadultak az árak
A lakáspiac alakulásáról Varga Dénes megjegyezte, a prognózis készítői szerint az 5 százalékos áfa kifejezetten a kínálati oldalt támogató lépés volt, ösztönözte a lakásárak és az albérleti árak elszabadulását, így a lakáshoz jutást nem segítette, miközben 300 milliárd forint bevételt generált a befektetőknél.
A lakásárak változása 2020-tól azért lesz érdekes - mondta a közgazdász - mert a piacon egymás mellett lesznek jelen az 5 százalékos és a 27 százalékos áfával értékesített lakások, hiszen a kormány korábbi döntésének értelmében a 2018. november 1-ig építési engedéllyel rendelkezett lakásokat 2023-ig tudják a kedvezményes áfával eladni. Emiatt várakozásaik szerint az újlakások árának emelkedését a visszaállított 27 százalékos áfa feltehetőleg nem fogja jelentősen befolyásolni.
Csak a lakásfelújítók örülhetnek
Az Építési Piaci Prognózis 2023 című kutatás magába foglal egy reprezentatív felmérést is, amelyben közel 420 építőipari vállalkozás (tervezők, kivitelezők) vett részt. Véleményük szerint, az előző évekhez képest minden lakáspiaci megrendelői csoportban csökkenni fog a kereslet. A válaszadók a legoptimistábban a lakásfelújítási piacot ítélik meg, amit a falusi csok bevezetése is támogat.
Az elemzés rámutat: az elmúlt 3 évet - 2017-2019 - tekintve az építésgazdaság teljesítménye a 2015-ös év szintjéhez képest 60 százalékkal nőtt. Azonban arra is rámutattak, hogy az európai uniós támogatások koncentrált elköltése, és ezzel egyidőben a lakáspiaci élénkítés nehéz helyzetbe hozta az építőipart, amelynek a minőségi munkaerő hiánya további problémákat okozott.
