A közlemény ismerteti: az eredeti törvény szerint a saját pénzből, hitelből, illetve ingatlaneladásból végtörleszteni kívánó adóst igénye bejelentésétől számított 60 napon belül kötelezik a kedvező árfolyamon történő hitelkiváltásra. Tavaly év végén azonban olyan törvénymódosítás született, amely jelentősen megnehezíti azoknak a dolgát, akik ingatlanuk eladásából akarják, illetve csak abból tudják kifizetni az adósságukat.
A bejelentett végtörlesztéshez ugyanis az adósnak legkésőbb január 30-ig igazolnia kell, hogy rendelkezésére áll az az összeg, amellyel hitelét a kedvező árfolyamon kifizetheti. A bankok azonban az önerő rendelkezésre állásának hiteles igazolásaként kizárólag folyószámla, illetve betétszámla kivonatot, vagy feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettség vállaló nyilatkozatot (hitelígérvényt) fogadhatnak el a jelenlegi szabályozás szerint, a megkötött adásvételi szerződést nem sorolják ebbe a körbe.
A gyakorlatban azonban nagyon jellemző, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor egy vagy akár több hónappal későbbi határidőt jelölnek ki a teljes vételár megfizetésére. Ennek számos oka lehet, például a vevő is hitelt vesz fel, vagy több lépcsőben járnak le a megtakarításai, esetleg ő is a saját lakása eladásából kívánja fedezni a vételárat. Így előállhat az a helyzet, hogy a végtörleszteni kívánó eladó, bár a foglaló már a zsebében van, mégsem tudja a banknak megfelelően bizonyítani, hogy rendelkezésére áll majd a megfelelő összeg, hiszen "csak" egy adásvételi szerződése van arról, hogy például február 15-én megkapja majd a vételár fennmaradó részét. Ez a határidő az eredeti törvény szerint beleférne a 60 napos fizetési határidőbe, az új törvény előírása szerint viszont január 30-ig, tehát jóval a lehetséges legkésőbbi fizetési határidő előtt igazolnia kell az adósnak az összeg meglétét.
Ez a helyzet az Openhouse szerint nagy bizonytalanságot keltett az ingatlanpiacon, hiszen a végtörleszteni szándékozó ügyfél eleshet a végtörlesztés lehetőségétől abban az esetben, ha az ingatlanát megvásárolni kívánó személy nem fizeti ki a teljes vételárat január 30-ig. Van egy másik probléma is: ha az adásvételi szerződésben rögzített ár nem fedezi a napi árfolyamon kiszámított hitel összegét, az eladó kénytelen elállni az adásvételi szerződéstől, s ez esetben a foglaló összegének kétszeresét kell visszafizetnie.
Mivel egyértelmű, hogy a jelenleg hatályos törvény nem alkalmazható minden élethelyzetre, az Openhouse hivatalos állásfoglalásra kérte fel Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökét az üggyel kapcsolatban.
Az Openhouse azt kérte, hogy a bankok fogadhassák el a végtörlesztés önerejének igazolására a megkötött adásvételi szerződést. A levelet a törvény előterjesztőjének, Rogán Antalnak is eljuttatták - ismerteti a közlemény.
Végtörlesztés: a bankok nem fogadhatják el az adásvételi szerződést?
Az Openhouse Országos Ingatlanközvetítő Hálózat szerint fekete folt van a végtörlesztés szabályozásában, a bankok ugyanis nem fogadhatják el az önerő igazolására a megkötött adásvételi szerződést, így azok, akik ingatlanuk eladásából végtörlesztenének, hátrányt szenvednek. Az Openhouse a PSZÁF elnökétől kért állásfoglalást az érintett kör érdekében.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
