Pont ezért fogadtuk anno hitetlenkedéssel vegyes reményekkel a Forbes magazin hazai debütálását, hiszen nagyon kevesen gondolták akkor, hogy ez az ország ki tud termelni hónapról hónapra újabb sikersztorikat. Azonban a fanyalgóknak nem, hogy nem lett igazuk, de éppenséggel bebizonyosodott: még a fiatalok között is bőven akadnak olyanok, akik valami világraszólót tettek és tesznek le minden áldott nap az asztalra.
Minden négyzetméteren világsiker
Ennek akár betetőződése is lehetne a keddi Forbes Flow 30/30 találkozó. 30 sikeres, 30 év alatti fiatal ült le beszélgetni a lap csapatával és a közönséggel. A mesebeli királyfi történetének mi összesen nyolc magyar változatát ismertük meg a startupok és a nagyobb vállalkozások világából.
A nyolc sikersztori mögött merőben más karakterek, cégek, problémák és megoldások húzódnak, így mindenkitől vihetett a hallgatóság valami útravalót a jövőre nézve.
Mindenki másképp csinálja
Ott volt például a startup szekció első résztvevője, Horváth Dorka, a BOOKR Kids alapítója, aki csapatával az olvasást a modern technológia segítségével akarja népszerűsíteni a 3-10 éves fiatalok körében. Adott volt egy nemes és jó ötlet, úgyhogy - ha fogalmazhatunk így - nincs mese: tartalmat kell hozzá szerezni.
Ebben végül a Móra Könyvkiadó volt a segítségükre 1200 mese erejéig, amelyet aztán modern változatba, mai gyerekeknek is fogyasztható formába öntöttek, innentől pedig már csak egy lépés, hogy a nemzetközi könyvfesztiválok is felkapják a fejüket az innovatív megoldásra.
Nem elég azonban egy jó ötlet, pofátlannak is kell lenni, ha egy kis magyar cég a nemzetközi élvonalban is helyt akar állni, erről már Simán Kristóf, a Statzup fantasy-fociszimulátor társalapítója beszélt. A New York-i és San Francisco-i irodák megnyitása, és 600 000 dollárnyi bevont tőke után azért az is kiderült, hogy el kell menni a falig, ha el akar érni valamit az ember vállalkozója. "Nem irracionális, inkább radikális döntés" - mondja Simán, amikor arról kérdezik, hogy okos ötlet-e a legnagyobb riválisok hazai pályáján irodát nyitni. "Fura akcentusunk van, törjük az angolt, de hozzuk amit kell. Gátlástalanok vagyunk és pofátlanok, ha valakihez el kell jutni" - hangzik a sikeres kapcsolatépítés receptje.
A Lakatos Dávid nevével fémjelzett Formlabsnél viszont megint más a mentalitás: az MIT-s srác túl van már egy itthon igen nagy dobra vert exiten, mindössze hét hónap után felvásárolta a Sold nevű amerikai startupot a Dropbox, amelyben Lakatos társtulajdonos volt. Most tervezőknek, mérnököknek és orvosoknak szánt professzionális 3D-s nyomtatón dolgoznak itt Magyarországon.
Lakatos szerint San Franciscoban a kapcsolatok tesznek sikeressé egy céget, New Yorkban pedig a pénz. Az ő terepe viszont az ötletelés, amelyet Boston tud a leginkább jutalmazni, anno ezért alapítottak ott céget. Kimunkált emberfőket akar, ezért - szemben a Szilícium-völgy céges Kánaánjaival - nem hisz abban, hogy "mindent az alkalmazottak alá kell tolni" és egy 0-24 dolgozó robotot csinálni belőlük. A magyarok egyik legnagyobb erőssége az a kritikus szemlélet, ugyanakkor ez a legnagyobb gyengeségünk is: nem azt nézzük, hogyan lehet sikerre vinni valamit, hanem azt, hogy miért nem lehet.
Szőke Márton angyalbefektető is csatlakozott később a társasághoz: ő arról mesélt, milyen volt, amikor 19 évesen alapított cégét megvette a Yahoo 2008-ban több milliárd forintért. Mint mondta, rettegtek, mivel a Google akkor jött ki az Analitycs szoftverével (ráadásul ingyen), később aztán, amikor majdnem nyélbe ütötték az eladást, Steve Ballmer Microsoft-vezér jelentette be, hogy megvenné a Yahoo-t. végül ez nem következett be, így Szőke Márton boldogan mehetett a tranzakció után Hawaii szigetére szörfözni. Arra a kérdésre, hogy angyalbefektetőként meddig vihet el egy ígéretes céget, elmondta: régen rossz, ha a befektetőnek kell irányítania a startupot. Az ő feladata inkább csak a terelgetés.
Ez az életünk, ettől vagyunk boldogok
Hogy kit meddig lehet terelgetni, arra szintén hozott négy nagyon jó példát egy későbbi panel, ahol újabb vállalkozók mutatkoztak be. Elsőként a magyar fintech szcéna gyöngyszeme, a Peak Financial Services vezetője, Suppan Márton mesélt az innovatív megoldásaikról. A cél a bankok sarokba állítása. Ezek a régimódi behemótok Suppan szerint lassan, de ami fontosabb, drágán dolgoznak. A Peak viszont rugalmasan, modern technológiákkal tud dolgozni, legyen szó azonnali utalásról vagy tranzakciós illeték nélküli bankkártyákról. Az igazgató szerint 3-5 éven belül a teljes lakosságot lefedhetik szolgáltatásaikkal, ehhez minden kommunikációs csatornát igénybe vesznek: saját tévé- és rádióműsorok gyártása már folyik például.
Pinczés Mariann egy főiskolai marketinges gyakorlatban látta meg a jövőjét meghatározó Virgin Oil Press-t 19 évesen: a cég hidegen sajtolt, mindenféle kemikáliáktól mentes olajokkal foglalkozik a Debrecentől nem messze lévő Püspökladányból. Az üzlet olyan jól ment, hogy 2014-ben már 155 milliós árbevételük volt.
Végre lehullt a lepel a testépítők világának egyik nagy titkáról: mit keres a BioTech USA táplálékkiegészítőket gyártó cég nevében az USA, mikor a vállalat magyar? A válasz természetesen az amerika formulák importálásában keresendő, aztán persze a cég kinőtte magát, saját termékeket gyártott, viszont a gyúrósoknál jól csengő USA-t megtartották - már csak marketing okok miatt is. Erről a családi biznisz két fiatal vezetője, Lévai Balázs és Lévai Bálint beszélt. Persze a legtöbb ember számára az sem volt egyértelmű, hogy magyar cégről van szó, pedig a BioTech ízig-vérig az, amelyre büszkék is a tulajdonosok és az ott dolgozók is. A testvérpár ugyanakkor elmondta: nem járt áldozatok nélkül, hogy vezetőszerepet kaptak apjuktól a cégben. Sok dolgozónak nem tetszett "a semmiből jött két ficsúr", ők felálltak és otthagyták a céget.
Azok viszont, akik hittek benne, később elégedettek lehettek: ma Európa-szerte 150 üzletük van, 400 alkalmazottal, 15 milliárd forintos árbevétellel és 500 milliós eredménnyel, a bővülésnek pedig csak a képzelet szabhat határt a mostani állás szerint. Ha pedig csak a képzelet, akkor Ács Gábor moderátor el is játszott a gondolattal: hogyan lehet fenntartani a növekedést egy ilyen erős versenyben, amit a tápkieg-gyártók állítanak világszerte? A válasz a két tulaj szerint abban rejlik, hogy színtiszta profitorientált hozzáállással szemben ők ebben találták meg az örömüket. Tudják, hogy a rövid-, közép-, és hosszútávú célok mellett csapatuk pont olyan dinamikusan képes fejlődni, olyan rugalmas, mint az egész iparág, ez pedig a siker egyik kulcsa.
A hosszútávú siker kapcsán a többi résztvevő elmondta, mindenki foglalkozik azzal, hogy mivé nő a cége. Míg Suppan Mártonék 10 év múlva már exitáláson gondolkozhatnak, addig Pinczés Mariann egy-egy évre tekint előre, néha egy darab excel-táblázatból kiindulva.
Végül azonban a legnagyobb igazságokat a később csatlakozó Somody Imre exvállalkozó, befektető próbálta útravalóként feltálalni a panel résztvevőinek: megszokott őszinteséggel mesélt arról, hogy megy rá az ember magánélete, családja a birodalomalapításra, amelyet egy-kettőre el lehet veszíteni, ahogy azzal együtt a nép rajongását is. És hiába hangzik klisésnek, hogy a pénz nem boldogít, tényleg szar egyedül karácsonyoznia a feleségnek és a gyereknek otthon, mert apa több pénzt akart hazavinni. Ahogy Somody mondta, Steve Jobs sikertörténetét valószínűleg teljesen máshogy élte meg Laurene Powell és a négy gyerek.
A végszót Lévai Bálint mondta ki, aki szerint mindegy mit csinál az ember, csak foglalkozzon azzal, ami boldoggá teszi.
Minket az tesz majd boldoggá, ha jövőre is lesz 30 sikeres fiatal, akikkel ugyanígy lehet majd beszélgetni.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
