Ezért indult kötelezettségszegési eljárás
Magyarországon 2011. december 31 ig a bírák, ügyészek és közjegyzők 70 éves korukig hivatalban maradhattak. Azonban, mivel a magyar szabályozást 2011 ben módosították, 2012. január 1 jétől az általános nyugdíjkorhatárt elérő, vagyis a 62. életévüket betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya kötelezően megszűnik.
A Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Magyarország ellen, mert úgy ítélte meg, hogy a kötelező nyugdíjkorhatár ilyen gyors és radikális leszállítása az életkoron alapuló, a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelv által tiltott hátrányos megkülönböztetést jelent az említett korhatárt betöltő bírák, ügyészek és közjegyzők tekintetében azokhoz képest, akik hivatalban maradhatnak.
|
Hogyan tovább? Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat.
Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.
Az Alkotmánybíróság nyáron megsemmisítette a jogszabályt, a Bizottság szerint az érintettek peres úton követelhetnek kártérítést vagy visszahelyezést. |
A Bíróság helyt adott a Bizottság azon kérelmének, hogy az ügyet gyorsított eljárásban bírálja el, ami lehetővé tette az eljárás tartamának öt hónapra csökkentését.
Nem így kell elérni a célokat
A Bíróság megállapította, hogy a nyugdíjba vonulásra vonatkozó korhatárnak az érintett foglalkozások tekintetében radikálisan 8 évvel történő leszállítása nem minősül a nyugdíjkorhatárnak a közszolgálatba tartozó foglalkozások tekintetében való egységesítésére vonatkozó cél megvalósításához szükséges intézkedésnek, valamint a vitatott szabályozás nem megfelelő a kiegyensúlyozottabb „korstruktúra” kialakítására vonatkozó cél eléréséhez.
A Bíróság megállapítja, hogy Magyarország nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit, mivel a nemzeti szabályozás olyan eltérő bánásmódot eredményez, amely nem alkalmas az elérni kívánt célok megvalósítására, illetve ahhoz nem szükséges, és így ellentétes az arányosság elvével.
A kormány tudomásul veszi a döntést, és kész
"A kormány tudomásul veszi az Európai Unió Bíróságának ítéletét, amely az Alkotmánybíróság által ez év júliusában már megsemmisített szabályozásra vonatkozik" - áll az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A kormány egyebekben nem kívánja kommentálni a döntést - írták.
A bizottság szerint az Alkotmánybíróság nyári döntése, amellyel megsemmisítette a jogszabályt, a kötelezettségszegési eljárás és így a per szempontjából közömbös, mert annak elindulásakor a szabályozás még hatályban volt, a köztársasági elnök pedig tömegével mentett fel bírákat a nyugdíjkorhatár leszállítása miatt, akik a jogszabály megsemmisítése után nem kapták vissza automatikusan állásukat, hanem kártérítést vagy visszahelyezést peres úton követelhetnek.
Két egyezményt írt alá Milojko Spajiccsal. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
