|
| A tanulás ára. |
A megkérdezett hallgatók 61 százaléka úgy becsüli, hogy egy-egy félév minimum 250 ezer forint kiadással jár (az egyetemi kiadások mellett az utazás, lakhatás és megélhetés egyéb költségeit is figyelembe véve), és 19 százalékuk szerint 500 ezer forintnál is magasabb ez az összeg.
Kisebb összegre számítottak
Ezek a költségek a diákok és családjaik jelentős részének okoznak kellemetlen meglepetést a tanulmányok megkezdéskor: az összes válaszadó 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyobb anyagi teherrel jár a továbbtanulás, mint amire számítottak – 18 százalékuk számára okozott nehézséget a szükséges összeg előteremtése. Főként az önköltséges hallgatók szembesülnek a vártnál nagyobb kiadásokkal (44%), de az állami ösztöndíjjal tanulók körében is magas ez az arány (35%) - derült ki a CIG Pannónia Életbiztosító felméréséből.
|
| Forrás: CIG |
Az egyetemi, főiskolai kiadásokat a legtöbb esetben támogatják a szülők is (a válaszadók 85 százaléka kap anyagi támogatást is), de sok diáknak így is további bevételi forrásokra van szüksége. A válaszadók 63 százaléka dolgozik tanulmányai mellett és 43 százaléka részesül valamilyen ösztöndíjban. Diákhitelt a megkérdezettek 28 százaléka vesz igénybe.
Így segít a család
A család leggyakrabban az otthonlakás lehetőségével (a válaszadók fele lakik szüleivel), a számlák kifizetésével, illetve havi zsebpénzzel (49%) támogatja a továbbtanuló diákokat. Akik rendszeres szülői apanázsban részesülnek, azok közül a legtöbben (55%) havi 20-50 ezer forint közötti összeget kapnak, és csupán 12 százalékuk említett ennél magasabb összeget. A fiatalok 10 százaléka semmilyen támogatás nem kap családjától a diploma megszerzéséhez.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
