Kezdődik az iskola: 30 éve nem volt ekkora fejlesztés

(Fotó: MTI/Varga György)

A ma reggeli évnyitókkal a köznevelésben országszerte mintegy 1,2 millió diáknak indult el a 2019/20-as tanév. A Magyar Posta tájékoztatása szerint minden iskolába időben megérkeztek a tankönyvek. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel összesen 13 millió tankönyvet szállítottak ki 4091 oktatási intézménybe. A megrendelt tankönyvek száma 570 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit. Egy tankönyvcsomag átlagosan 10-15 ezer forintba kerül.

Ezek a számok azt már nem mutatják meg, milyen helyzetben van a hazai közoktatás. Az ágazatban dolgozók szerint túlterheltek a tanárok, elöregedett a kar. Tömören erre próbálta felhívni a figyelmet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), amelynek elnöke, Szabó Zsuzsa az egyik legfontosabb kérdésnek az óraszámok csökkentését tekinti, ez szerinte az alapja elmúlt időszak problémáinak. Az elnök úgy látja, a tanárok megbecsülésének növekedésért folytatott egyeztetések reménykeltőek voltak - még arra is volt esély, hogy már a mostani tanévben emelkedjenek a bérek -, de mérhetetlenül elkeseredtek, amikor látták, hogy sem a jövő évi költségvetésben, sem a köznevelési törvényben nem köszöntek vissza a javaslataik.

A hétvégén tovább fokozódott a helyzet: a középiskolások a köznevelési törvény módosítása ellen tüntettek, ahol bejelentették, szeptember 13-ára országos diáksztrájkot hirdetnek. Minden tanulótól azt kérik, hogy maradjon otthon, így fejezze ki a tiltakozását.

A román tanárok mégis többet keresnek

Alig 3 hete írt arról az Mfor.hu, hogy egy román orvos vagy tanár átlagos nettó fizetése több, mint magyar kollégájáé. Pontosan mennyivel? A videóból kiderül:

30 éve nem volt ilyen – mondja a kormány

Mindeközben a hétvégén Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: az elmúlt harminc esztendő legnagyobb iskolafejlesztési programja zajlik Magyarországon, ehhez a kormány pedig több mint 110 milliárd forintnyi uniós és további 46 milliárd forintnyi állami támogatást biztosít.

Azaz hazai forrásból 158 fejlesztés valósul meg. Tornatermek, tantermek újulnak meg, új iskolák és iskolarészek épülnek, emellett pedig idén már az elsőtől a kilencedik évfolyamig mindenki ingyenesen kapja meg a tankönyveket. Mindennek egyaránt haszonélvezői az egyházi és állami iskolákba járó diákok.

Kis gyerek, kis gond…

Ha továbblépünk a tanárfizetéseken, a diáksztrájkon, érdemes megnézni azt is, hogy mennyibe kerül ma egy gyerek elindítása az iskolába? Természetesen egységárat nem lehet meghatározni, a határ a csillagos ég, de felmérések azért vannak, amelyek megmutatják, mekkora kiadást jelent a szeptember eleje a szülőknek.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint gyermekenként 30-40 ezer forintba kerül egy általános iskolás diák tanévkezdése.

A GKI által, az eMAG megbízásából végzett felmérése is hasonló számokat adott ki: egy alsó tagozatos diáknál átlagosan 32 ezer, egy felsős esetében 37 ezer, gimnazista esetében 42 ezer, egyetem előtt pedig körülbelül 65 ezer forintot költenek a szülők gyermekenként a tanév elején. A műszaki cikkeknél az általános iskolások esetében ez az összeg 10-20 ezer forintot, a gimnazisták és szakiskolásoknál 20-30 ezer forintot jelent.

A tanévre való felkészülés a válaszadók közel felénél a racionális tervezéssel kezdődik: közel 50 százalék mondta, hogy minden évben áttekinti a szükséges felszerelések listáját, és a korábbit használja, abból, amiből lehet.

Ezzel szemben több, mint egytizedük évről évre mindenből újat vásárol, egyharmaduk pedig minden évben új felszereléseket szerez be (bár műszaki cikkeket csak ritkábban). A papír-írószer, iskolai felszerelések megvásárlását a válaszadók inkább a bevált beszerzési helyekről intézik: ennek egyik oka, hogy szeretik a gyerekekkel közösen megnézni és kipróbálni a termékeket. Az elektronikai eszközöknél viszont sokkal inkább jellemző, hogy online néznek utána az ajánlatoknak, tablet vásárlásánál például minden válaszadó megnézi az online ajánlatokat is, mielőtt dönt.

Hova nyúlhatunk, ha pénz kell az iskolakezdéshez?

Azokat a családokat, amelyek nem rendelkeznek jelentős megtakarítással, nagyon leterhelheti anyagilag az iskolakezdés, főleg, ha több iskolás korú gyermek is van a családban. A többség - más opció híján - ilyenkor valamilyen kölcsönhöz nyúl, legyen szó akár egy nagyobb szabású tervről- mint például egyetemistának lakásvásárlás - vagy csak arról, hogy valahogy túléljük átmenetileg a szeptembert. Nagyon nem mindegy, hogy az egyes kiadásokat milyen külső forrásból finanszírozzuk, a Bank360 nemrég összegyűjtötte a lehetőségeket >>>>

Annyi a támogatásnak

Ahogy arról már korábban is írtunk, január 1-jével megváltozott a dolgozóknak adható béren kívüli juttatások szabályozása, és ezzel a korábban ismert, kedvező adózású iskolakezdési támogatás lehetősége is megszűnt. Ha a nettó összegből indulunk ki, akkor idén a tavalyi évhez képest megduplázódott az iskolakezdési támogatás után fizetendő adók és járulékok összege. Tavaly még a nettó összeg után 40,71 százalék, míg idén 78,95 százaléknyi adót és járulékot kell bevallani.

Ezt az is eredményezte, hogy a cégek egy-két kivételtől eltekintve nem terveztek be ilyen dotációt a munkavállalóiknak. Ha egy vállalat mégis ragaszkodik ahhoz, hogy kedvezményes adókulcs mellett nyújtson iskolakezdési támogatást, akkor ezzel az úgynevezett „csekély értékű ajándékkal” kedveskedhet a munkatársainak még szeptember 10-ig, ugyanis akkor kell lezárni az augusztusi bérszámfejtést.

Palkovics örül a szakképzésnek

Tíz év után először 8,5 százalékkal több diák kezdte meg tanulmányait szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban tavaly, ez is jelzi, hogy a szakképzésé a jövő – mondta Palkovics László, az innovációs és technológiai miniszter az országos szakképzési tanévnyitón.

2020-tól a szakgimnáziumok négy plusz egy éves képzési struktúráját a technikumok ötéves képzése váltja fel, ahonnan a diákok gyakorlati tapasztalatokkal léphetnek munkába, illetve a továbbtanulás esetén közvetlenül a szakirányú felsőfokú képzésbe.

Emellett a szakközépiskolákat hároméves szakképző iskolákká alakítják át, ahol a gyakorlati tapasztalatot az utolsó két év duális képzése biztosítja, a részszakképzést nyújtó műhelyiskolák alapítása pedig azoknak a fiataloknak lesz kedvező, akik nem tudják elvégezni az általános iskolát, vagy a hagyományos oktatási környezetben nem tudnak megfelelően teljesíteni. Utóbbiról szólva a tárcavezető megjegyezte, bár a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok száma tavaly a szakgimnáziumokban közel harmadával, a szakközépiskolákban még ennél is nagyobb mértékben csökkent, de további cél az iskolát végzettség nélkül elhagyók számának 12-ról 10 százalék alá csökkentése lesz.

A kormány korábban is jelezte, hogy központi fontosságúnak tartja a szakképzést, korábban a Szakképzés 4.0 névre keresztelt előterjesztésben is nagy tervekkel álltak elő. Részletek korábbi cikkünkben. >>>